Algoritmus készítette portré kerül kalapács alá
A Christie’s londoni galériájában most látható kiállításon van egy festmény, amely egy sötét ruhás férfit ábrázol, és első pillantásra egy régi mester munkájának tűnik. Ám az aláírás helyén egy matematikai képlet található, mert a festményt algoritmus készítette. A portrét októberben árverezi a Christie’s New York, egy történelmi jelentőségű aukción, hiszen a világon első ízben árvereznek el mesterséges intelligencia által készített műalkotást. A vászonra nyomott kép egy olyan algoritmus munkája, amelyet az Obvious nevű francia művészeti csoport fejlesztett ki. Az Obvious tagjai 2017 áprilisában álltak ki projektjükkel a nyilvánosság elé. Ez a mű – és még tíz másik festmény, egy képzeletbeli főúri család portréi – az úgynevezett Generative Adversarial Network modellel készült. A művészek először „megtanították” a művészettörténetet a számítógépnek, majd feltöltöttek az adatbázisába egy 15 ezer portréból álló, a 14. és a 19. század között készült festményeket tartalmazó gyűjteményt, az online művészeti enciklopédia, a WikiArt tartalmát. Ezután az algoritmus új képeket készített. Az elkészült festményeket folyamatosan tesztelték, míg végül eljutottak odáig, hogy a tesztprogram nem tudta megkülönböztetni az emberi kéz által alkotott képet a gép által létrehozott festménytől.
Edmond de Belamy portréja egyike annak a 11 képnek, amely a kitalált Belamy família tagjait ábrázolja. A „család” a nevét Ian Goodfellow-ról kapta, arról a számítógépes fejlesztőről, aki a Generative Adversial Network programot jegyzi. A Goodfellow nevet fordították franciára, így lett Belamy. A 11 portré közül egyet már februárban eladtak egy párizsi műgyűjtőnek 10 ezer euróért. Edmond de Belamy portréját októberben, a Christie’s New York-i árverésén 7 ezer és 10 ezer dollár közötti becsértékkel dobják piacra. Az Obvious tagjai az aukcióról befolyó összeget az algoritmus további fejlesztésére fordítják. Nyilatkozataik szerint a kreativitást vizsgálják a mesterséges intelligencia segítségével, szerintük a jövőben az általuk használt program a művészet új eszköze lesz. Nem a francia csoport az egyetlen, amely ilyesmivel kísérletezik, egy New Jersey-i egyetemi csoport 2012 óta próbálkozik hasonlóval, de a franciák az elsők, akiknek a programja olyan képet tud létrehozni, amely „becsapja” a tesztprogramot, és ember által létrehozott műalkotásnak tűnik.
