Látogatószám-csúccsal zárt a népművészeti Nemzeti Szalon
A Magyar Művészeti Akadémia 2014-ben indította útjára a Nemzeti Szalonok kiállítássorozatát. Minden tavasszal nyílik egy szalon, amelyen minden évben más művészeti ág mutatkozik be. Az ötéves ciklusban egymást követően az építőművészet, a képzőművészet, a média- és fotóművészet, a tervező- és iparművészet, valamint a népművészet átfogó bemutatására vállalkoztak. A klasszikus párizsi szalontól eltérően a budapesti Nemzeti Szalon nem követi a beadás-zsűrizés hajdani gyakorlatát, a Műcsarnokban felkért kurátorok, egy-egy szakterület szakértői állítják össze tudásuk, sok évtizedes tapasztalatuk alapján, gondolatilag a teljesség igényével, az adott művészeti terület átfogó keresztmetszetét.
A most zárult népművészeti szalon a 70-es évek „Nomád nemzedékétől”, a táncházas generációtól indult, amely friss szemléletet hozott a népművészetről korábban alkotott képbe. A néptánc lekerült a színpadról, és a használat, a funkció és a forma előtérbe helyezésével életre keltek a kézműves tárgyak. Mindezek hatására a népi kultúra megélhetővé vált. Ebben a szellemileg inspiráló időszakban egymásra talált a zene, a tánc, a kézművesség, az építészet, a társművészetek, valamint az akkor bontakozó ökotudatos szemlélet. Az azóta eltelt ötven év bebizonyította, hogy ez a mozgalom nem tiszavirág-életű divat volt, nem egy lázadó, fiatal generáció szubkultúrája, hanem sokkal több. A hagyományőrzésnek ez a modellje a szellemi világörökség része lett, s kisugárzó, magával ragadó, közösségeket kovácsoló hatása következtében a magyar minta nyomán számos országban indult el a táncházmozgalom. Egy sor, kihalásra ítélt hagyományos mesterség tudása maradt fenn a mai kézműves mesterek keze által. A szalon kiállítói ezt az örökséget korunkban is használható, szerethető tárgyak képében tárták a Műcsarnok látogatói elé. A Nemzeti Szalonok sikerét látva új ötéves ciklusra készül az intézmény, 2019-ben a mai építészet aktuális feladataira és legjellemzőbb műfajaira fókuszálva. A Műcsarnok tavasztól a Nagycsaládosok Országos Egyesülete tagjainak ingyenes belépést biztosít az intézmény kiállításaira.
Kétszáz épület
Idén lezárult az első ötéves ciklus a Nemzeti Szalonok sorában. 2014-ben az építészeti Nemzeti Szalonon a kortárs építészet volt a téma, több mint 200 épület makettjét, dokumentációját, fotóanyagát és természetesen a tervezőiket mutatták be, és emellett a jövő ökologikus gondolkodásra figyelő építészetére fókuszáltak. 2015-ben
a képzőművészek kerültek középpontba, a hagyományos festészeti műfajokra és a képzőművészet belső folyamatait meghatározó egyéni alkotói stratégiákra koncentráltak. 2016-ban a fotóművészeté volt a Szalon, csaknem 150 fotós munkáját állították ki, öt nagy témakörben (Hely, ahol...; Szemben; Testkép; Nézőpont; Varázslat). 2017-ben az Iparművészeti Nemzeti Szalon tisztelgett a közelmúlt iskolateremtő mesterei előtt, de elsősorban a változó képzési, tervezői, gyártói és értékesítői környezetben tevékenykedő mai alkotók lehetőségeire és legkiemelkedőbb szakmai teljesítményeire koncentrált. A tárlat a tényleges funkciók és a szakmai kihívások mentén rendezte el az elkészült tárgyakat és a terveket, s a kortárs iparművészet és dizájn klasszikusnak számító műfajai mellett az ezek határterületein létrejövő alkotásokat kívánta feltérképezni és bemutatni. | VG
