Jövőre akár már hazánkban is tesztelhetik azt az új terápiát, amelynek a III. fázisú vizsgálataihoz Magyarországot is kiválasztotta a bevezető gyógyszercég – mondta a Világgazdaságnak Bödör Csaba biológus, a Semmelweis Egyetem molekuláris diagnosztikai laboratóriumának vezetője. Hazánk lehet az ötödik ország, ahová az egyes B-sejtes lymphomák terén alkalmazható, új epigenetikai terápia megérkezik. Azoknak lehet segítség az új terápia – tette hozzá –, akik rezisztensek voltak az eddigi kezelésekre. Ha a klinikai vizsgálatok sikerrel járnak, az újszerű eljárás akár több száz betegen segíthet.
Mivel a hematológiai betegségek többsége ritka, ezért nemcsak Magyarországon, máshol sem tudják azonnal finanszírozni az egészségbiztosítók az új terápiák megjelenését – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Nagy Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Intézete Hematológiai Osztályának főorvosa. E betegségek diagnosztikája, gyógyszeres terápiája rendkívül költséges, ezért a kezelőorvos és a finanszírozó közösen állapítja meg, hogy mennyire fontos az adott terápia a betegek életében.
Egy-egy hematológiás beteg gyógyítása havonta 2-4 millió forintba kerül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), ezek a terápiák már bekerültek a tételesen finanszírozott eljárások közé. Az immunterápiáknak ugyanakkor van egy új módozata, ennek a kezelésnek a költsége pedig elérheti a 100-150 millió forintot is. Nagy Zsolt jelezte: mindenki megkapja a számára megfelelő terápiát, a betegek 10-15 százaléka egyedi kérelem alapján jut hozzá a NEAK által finanszírozott gyógyszerekhez. Az egészségbiztosítói elutasítás viszonylag ritka, de az lenne mindenkinek a legjobb – hangsúlyozta –, ha az innovatív terápiák is mihamarabb bekerülnének a tételesen finanszírozott készítmények közé.
Szeptember éppen a hematológiai betegségek hónapja. A vérképző szervek betegsége a világon az ötödik leggyakoribb rosszindulatú kór, évente egymillió, Magyarországon 450 új beteget diagnosztizálnak. A krónikus mieloid leukémiával (CML) itthon 3-4 ezer beteg él együtt. Előremutató, hogy az utóbbi évtized genetikai felfedezései sokkal jobb terápiát biztosítanak a CML-es betegeknek. „Sikerült megszelídíteni a betegséget” – mondta Bödör Csaba. Korábban gyors lefolyású volt, a betegek 85 százaléka öt éven belül meghalt. Ma viszont 90 százalékuk jól van élethosszig tartó gyógyszerszedés mellett. „A krónikus lymphocitás leukémia, a CLL kezelésére az elmúlt három évben négy új gyógyszer jelent meg – fűzte hozzá Nagy Zsolt –, és az innovatív hatóanyagok számottevően javítottak a betegek állapotán.”
A legjobb megoldás az őssejtátültetés
A CML-es betegeknél a csontvelő-átültetés vezethet a teljes gyógyuláshoz.
Magyarországon 1991 óta létezik a Magyar Őssejtdonor Regiszter, a szervezet elnöke, Rajczy Katalin elmondta, eddig 18 magyar donor segített őssejtjeivel külföldi betegnek. Tavaly Magyarországon 35 gyereknél és 139 felnőttnél engedélyezték a nem rokon őssejtdonor keresését, és 71 személynél történt őssejt-transzplantáció. Az őssejtforrás 54 esetben vérből nyert őssejt, 13-szor csontvelő, négyszer pedig köldökzsinórvér volt. | VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.