R&I: jobb az ország adósbesorolása

Felminősítette Magyarországot egy fokozattal a japán R&I hitelminősítő: a BBB osztályzat mellé stabil kilátást rendelt. A szervezet a javuló költségvetési egyensúllyal és a GDP-arányos államadósság trendszerű csökkenésével magyarázta pénteki döntését. Kiemelte, hogy a folyó fizetési mérleg többlete stabil, a tartalékok pedig bőven elegendők

ahhoz, hogy a rövid lejáratú adósságot az ország finanszírozni tudja. Bár kiemelte, hogy az elmúlt két évben nőtt az államháztartási hiány, de szakértői szerint középtávon is a 3  százalékos uniós elvárás alatt lehet tartani.

Az R&I rámutatott a két szám­jegyű béremelkedésre, a rekord­alacsony munkanélküliségre és arra, hogy a kibocsátási rés a magas kereslet miatt valószínűleg pozitív marad. A hitelminősítő az idén 4 százalékos GDP-bővülést vár, jövőre már lassabbat, de még így is a lehetséges 3 százalékos fölöttit. A japán cég szerint a hazai bankszektor bevételei az adóterhek és a hitelköltségek csökkenése miatt nőnek még az alacsony kamatkörnyezetben is.

A hitelintézetek tőkemegfelelési mutatói jók, tőkeellátottságuk megfelelő. Az R&I megjegyezte ugyanakkor, hogy a lakossági hitelállomány alacsony, az elmúlt években nem nőtt érdemben, és nem is látszanak jelei, hogy visszatérjen a lakosság hitelfelvételi kedve. A hitelminősítő szakértői külön figyelmet fordítottak a lakáspiacra: úgy látják, hogy a 2013 és 2017 között megduplázódó lakásárak ellenére sem kell egyelőre tartani a piac túlhevülésétől. Igaz, ha érdemben tovább nőnek a négyzetméterárak, a helyzet kockázatossá válhat. Hangsúlyozták, hogy a magyar kormány prociklikus gazdaságpolitikát folytat, azaz a lehető legjobban ki akarja használni az uniós és a világgazdasági konjunktúrát.

Ám problémát jelenthet a viszonylag magas inflációs környezetben fenntartott ultralaza monetáris politika: ha a konjunktúra időszaka véget ér, nem lesz hová csökkenteni az alapkamatot, és a jegybank a lassulás közepette nem tudja érdemben támogatni a gazdaságot. Az R&I döntéseit kevésbé követik a befektetők, mint a három nagy hitelminősítőét, érdemi hatása a piacra csekély. A forint mégis 0,3 százalékot erősödött pénteken az euróval szemben, és újra a 325-ös keresztárfolyam alá csúszott. Vélhetően azonban nem a pozitív döntés tehet a forintraliról, hanem hogy javult a hangulat a fejlődő és a feltörekvő piacokon. A magyarországi mellett a lengyelországi, a csehországi és a romániai deviza is drágult, a török líra pedig 2,7 százalékot ralizott pénteken.

A hitelminősítő

az idén a GDP

4

százalékos bővülését várja Magyarországon