Fokozódik a verseny a klinikai kutatásokért

Magyarországon évente valamivel több, mint 300 klinikai kutatás zajlik. Becslések szerint a gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok évi 100 milliárd forint értéket adnak a magyar gazdaságnak, csak adóbevételek formájában 34-38 milliárd forint bevételt hoznak a különböző adónemeken keresztül.

„A klinikai vizsgálatok nemcsak a gyógyszerfejlesztések vagy a nemzetgazdasági értékteremtés szempontjából lényegesek, az orvosok itthon tartásában is fontos szerepet játszanak, miközben közel húszezer magyar betegnek a legmodernebb gyógyszert nyújtják, ami ráadásul a társadalombiztosítási kasszát sem terheli” – mondta Holchacker Péter, a Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója a Világgazdaságnak.

A klinikai vizsgálatok száma akár 20-30 százalékkal is növelhető lenne, ami a nemzetgazdaságnak évi 18-28 milliárd forint többletbevételt jelentene, és ebből 7-11 milliárd forint a központi költségvetés adóbevételeit növelné. A szakember szerint nem véletlen, hogy a gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban való részvételért kemény és egyre fokozódó nemzetközi küzdelem folyik.

Lengyelországban 2017-ben valamivel 400 felett volt az újonnan elindult klinikai vizsgálatok száma, Bulgáriában és Romániában is emelkedő tendencia figyelhető meg, Magyarországon eközben visszaesést tapasztaltunk az engedélyezett vizsgálatok számában. Egyre élesebb a verseny, ezért is jelezték az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, hogy az új ipari stratégiába a klinikai kutatások fontosságát is bele kell foglalni – emlékeztetett Holchacker Péter. A gyógyszercégek, amikor kutatásaikhoz és egyéb befektetéseikhez országot választanak, mérlegelik az ágazati szektorális adókat, az adminisztratív terheket, az ellátórendszer fejlettségét is. Sokszor azért döntenek más ország mellett, mert Magyarországon e tekintetben hiányosak a befektetésösztönző elemek, ezért is lenne fontos a feltételek optimalizálása, beleértve az innovációt támogató gyógyszerpolitikát – tette hozzá az AIPM igazgatója.

Az Európai Unió országai között Magyarország a klinikai vizsgálatok számában a tizedik helyen áll, ezt a helyet jó lenne megőrizni – vélekedett Holchacker Péter. A futó klinikai vizsgálatok számát tekintve még elsők vagyunk a régiós mezőnyben, de az új klinikai vizsgálatok terén már Lengyelország vezet. A hazai vizsgálatok között szép számmal találhatók úgynevezett első és második fázisú vizsgálatok, ezekből tavaly 270 zajlott az egyetemi klinikákon és a kórházakban. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok a kutatás-fejlesztésbe legnagyobb arányban befektető vállalatok közé tartoznak, átlagosan árbevételük 15,1 százalékát forgatják vissza k+f-programokba.

Az egyik innovatív gyógyszergyártónak, a Pfizernek közel ötven kutatása fut Magyarországon, megközelítőleg 1500 beteg részvételével kilenc különböző terápiás területen – közölte a gyógyszeripari vállalat. A vizsgálatok fele az onkológiához köthető, de kutatások folynak a gyulladásos megbetegedések, a neurológia, a fájdalom, a védőoltások, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések területén is. Magyarország az élvonalban van az országok között a Pfizer-kutatások terén: 217 vizsgálati helyszínnel a 14. helyen áll a működő kutatási központok számában, az elindított klinikai vizsgálatokban pedig negyedik pozícióban van a vállalaton belül – mondta Vereckei Péter, a Pfizer Magyarország ügyvezetője.

Csúszik a társadalombiztosítási befogadás

Csaknem harminccal nőtt, és most már száz felett van tavasz óta azoknak az innovatív készítményeknek a száma, amelyek befogadásra várnak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK). Májusban még csak hetven gyógyszer volt a várólistán – ismertette Holchacker Péter. Az innovatív ipar folyamatosan hozza az újabb és újabb elemeket, de két éve egyetlen innovatív készítmény sem került be a normál finanszírozás keretébe. Bizakodásra ad okot, hogy ezen a területen előrehaladott tárgyalások folynak, és több befogadási döntés is várható a közeljövőben – tette hozzá az igazgató.