Egyszerűbb gyógyszerbefogadásra lenne szükség

A gyógyszerek társadalombiztosítási befogadása Magyarországon jóval összetettebb és bonyolultabb, mint a környező országokban, jelenleg is több mint száz készítmény vár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntésére – mondta Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Legutóbb októberben 29, azt megelőzően, 2016-ban 15 gyógyszer került be a NEAK-finanszírozottak közé.

A gyógyszerbefogadási és ártámogatási rendszer oda jutott az elmúlt 10-15 év forráskivonása és folyamatos toldozgatása miatt, hogy a hazai teljes gyógyszerközkiadás egyre növekvő részét az úgynevezett gyártói befizetések teszik ki. Az állami reálkiadások pedig a 2008-as szintnél is alacsonyabban, 370 milliárd forinton állnak. Az iparágra rótt adók továbbra is magasak, és nincs beruházásösztönző faktor beépítve a rendszerbe – tett hozzá az AIPM elnöke.

Kiemelte, ha meg is születik egy egészség- és pénzügypolitikai döntés egy termék NEAK-támogatásáról, még hosszú hónapok, évek telnek el, mire a gyógyszer bekerül a NEAK-finanszírozott készítmények közé. Az AIPM elnöke szerint a gyógyszer-finanszírozási hatékonytalanság következménye többek között az lehet, hogy a magyar gyógyszerkincs érdemben szűkülni fog.

A hazai nettó gyógyszerköltés Szlovákiához, Csehországhoz képest is elmarad néhány százalékkal. Ugyanakkor míg Magyarországon a GDP 1,18 százalékát fordítják gyógyszeres egészségügyi terápiákra, a lengyelek még ennél is kevesebbet – mondta az AIPM elnöke.

Az Európai Unió tagállamai az egészségügyi kiadásaik kevesebb, mint fél százalékát fordítják védőoltásokra. „Örvendetes, hogy Magyarországon a bárányhimlő – a varicella – elleni védőoltás a nemzeti oltóprogram része lesz, de annak bevezetését 2019 januárjától nem lehet garantálni” – mondta a Világgazdaságnak Zsigmond Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete vakcina munkacsoportjának vezetője. Hozzátette, a vakcinatender lebonyolítása minimum két hónapot vesz igénybe, a védőoltás legyártása pedig kilenc hónapig tart.

Magyarországon is fontos lenne egy élethosszig tartó védőoltási program bevezetése, mint ahogy ezt Olaszország már 2014-ben megtette – mondta Ócsai Lajos, a Bagoly Egészségház Nemzetközi Oltóközpont vezetője. Tíz-tizenöt évente mindenkit újra kellene oltani tetanusz ellen, a fiatalok esetében az agyhártyagyulladás elleni védelemre kellene nagyobb hangsúlyt helyezni, az időseknél pedig a pneumococcus elleni védőoltást kellene kötelezően bevezetni.