A világ energiaigénye 3,2 százalékkal bővült 2018-ban, az évtizeden belül a legnagyobb ütemben – tette közzé a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A jelenség mögött a szervezet szerint a világgazdaság erőteljes növekedése, továbbá egyes térségekben a korábbinál markánsabb fűtési-hűtési szükséglet állt.
A nagyobb kereslet lefedésében a földgáznak jutott a főszerep, az energiatermelés növekményének 45 százalékát gázüzemű erőművek adták, főként az Egyesült Államokban és Kínában. Egyébként minden energiahordozóból több fogyott, mint 2017-ben. Fosszilisekkel fedezték a teljes növekmény 70 százalékát, a naperőművek termelése 31 százalékkal nőtt, és két számjegyű a szélerőművek termelte energia bővülési aránya is. A nukleáris alapú energiatermelés 3,3 százalékkal bővült – ezzel lényegében elérte a 2011-es fukusimai atombaleset előtti szintet –, a nukleáris eredetű árammennyiség pedig a teljes kereslet 9 százalékának a kielégítésére volt elég.
Mindemellett szénből is többre volt szükség. Ez azért aggasztó – mutat rá a szervezet –, mert a világ energiatermeléshez kapcsolható szén-dioxid-
kibocsátása 1,7 százalékkal 33 gigatonnára nőtt, és ebből 10 gigatonnát éppen a széntüzelésű erőművekben égettek el. E létesítmények ráadásul többségükben fiatalok, jellemzően Ázsiában működnek. Egyébként is Ázsiában termel a szénerőművek többsége, átlagosan 12 évesek, vagyis még évtizedek választják el őket attól, hogy elérjék az ötven év körüli üzemidejüket.
A fenti megállapítások az energiatermeléshez kapcsolódó, 2018-as szén-dioxid-kibocsátásról készült IEA-összeállításban szerepelnek. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a villamos energia szerepe erősödik az energiaigényeken belül. Tavaly 4 százalékkal több fogyott belőle, mint egy évvel korábban, összesen több mint 23 ezer terawattóra. Ezzel az áramra jutott a teljes végfelhasználói energiakereslet csaknem 20 százaléka. Az elsődleges energiaszükséglet növekedésének a felét az erőművek igényelték. Az áramtermelés bővülésének körülbelül a fele a megújulókhoz kapcsolható. Ebben a szegmensben Kína a világvezető (a szél- és a terén is), mögötte Európa és az Egyesült Államok következik.
Az energiaintenzitás 1,3 százalékkal nőtt, vagyis csak feleakkora ütemben, mint a 2014 és 2016 közötti években. A három egymást követő évben mutatkozó lassulást az energia hatékony felhasználását ösztönző politikák gyengébb volta és az energiaigényes gazdaságok erősödése magyarázza az IEA szerint.
Az energiakereslet növekményének majdnem a fele köthető a szélsőséges hőmérséklet-ingadozás miatt fokozódó hűtési és fűtési kereslethez.
Jól fogy a gáz az USA-ban
A többletenergia-igény mintegy 70 százaléka Kínában, az Egyesült Államokban és Indiában jelentkezett. Ezen belül az amerikai felhasználóknál bővült legnagyobb ütemben az olaj- és gázkereslet. Szénhidrogénből 10 százalékkal többet használtak Amerikában, mint egy évvel korábban. A növekedés aránya tavaly volt a legnagyobb 1971 óta, mennyisége pedig megfelelt az Egyesült Királyság éves gázigényének. | VG
A tendenciák kapcsán Fatih Birol, a szervezet ügyvezető igazgatója egyebek mellett rámutatott, hogy a megújuló alapú termelés növekedése dacára nőtt a károsanyag-kibocsátás is, vagyis nagyon sürgős lenne az eddiginél szigorúbb, széles körű intézkedéseket hozni a jelenség megfékezésére. Lépni kell a tisztaenergia-megoldások, a kibocsátáscsökkentés, az energiahatékonyság javítása terén, de sürgetni és ösztönözni kell a szén-dioxid-visszagyűjtést, a közművesítést, a tárolást segítő beruházásokat és innovációt is. | VG
