Már nem csökkenhet tovább a várólisták hossza

Új funkcióval egészül ki mától az intézményi várólistarend­szer – közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A rendszer azt a feladatot támogatja, hogy az előjegyzésekben egyértelműen a sorrendiség elve érvényesüljön. Az új ellenőrzés figyelmeztetéseket ad a szolgáltatóknak, ha a lehetségeshez képest távolabbi időpontra tervezik az ellátást, és ha azt a megadott hibaüzenetszám után sem korrigálja a kórház, a NEAK szankciókat is alkalmazhat, de „az elsődleges cél a betegek érdekének erősítése” – hangsúlyozták. Ez az intézkedés közvetlenül nem csökkenti a várakozók számát, tavaly és tavalyelőtt is átlagosan 28 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra – mint az a NEAK múlt évi összesített várólistaadataiból kiderül.

A jelentésben is azt írják, hogy a tervezhető ellátásokra – a sürgősségi ellátások kivételével – reálisan nem tűzhető ki olyan cél, hogy megszűnjön a várakozás. A várólistaadat a Magyarországon éves szinten elvégzett 191 ezer műtéttel és a nemzetközi szinten is jónak számító két hónapos várakozással számolva 25-30 ezres várakozószámot jelent, ez alá viszont már nem csökkenthető. Példaként említik, hogy míg Norvégiában, Spanyolországban és Portugáliában több mint 100 napot kell várni egy szürkehályog-műtétre, addig Magyarországon átlagosan 45 napot. Tavaly több mint

11 500-an vártak ennyit erre a beavatkozásra, amelyből hozzávetőleg 78 500-at végeztek el. Már csak egy nappal rövidült 2017-hez képest a szürkehályog-műtétek várakozási ideje, amely 2012-ben még a duplája, 90 nap volt. Az összes műtéti szám tavaly 5600-zal nőtt, így a fekvőbeteg-ellátó intézményekben 191 677 várólistás operációt végeztek el, a NEAK adatai szerint 2017-ben és 2016-ban is mintegy 186 ezer várólistás operáció volt, 2015-ben pedig 227 ezer.

A csípő- és térdprotézisre váróknak türelmesebbnek kellett lenniük, mivel az előbbire 88, az utóbbira 126 napot kellett átlagosan várni. Tavaly több mint 21 ezer csípő- és térdprotézisműtétet finanszírozott a NEAK, a várólistán pedig 11 ezer beteg neve szerepelt. Ezek után nem meglepő, hogy a 13 várólistacsoport várakozóinak összesített számában 80 százalékos részt fednek le a szürkehályog-, a térdprotézis- és a csípőprotézis-műtétekre váró betegek. Tavaly a legrövidebb átlagos várakozási idő 8 nap, a leghosszabb 126 nap volt.

A NEAK hangsúlyozta, hogy 2010–2018 között 26 milliárd forint többletforrást biztosított a kormány a legrégebben várakozó betegek ellátására. Lapunknak az egészségbiztosító azt írta, az idén is folytatódik a várólista-csökkentési program a kormányzat által biztosított 6 milliárd forintból. Az eredeti cél az volt, hogy a nagyobb műtétek esetén 180, a kisebbeknél legfeljebb 90 napot kelljen várakozniuk a betegeknek. Országos szinten ezt a célt már meghaladták a kórházak – tették hozzá. A NEAK szerint a várakozók száma mintegy 60 százalékkal csökkent az utóbbi öt-hat évben, ebben a többletforrások által elért ellátásnövekedés mellett a nyilvántartott adatok tisztítása is szerepet játszott.