Még nagyobb lett a kórházak tartozása

Nagyon szerencsés pillanatban ült össze a Magyar Kórházszövetség 31. kongresszusa, hiszen „a betegek az egészségügy megújulását várják, a kormány pedig ehhez mindent megad”– jelentette ki Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kongresszus megnyitóján.

A múlt év elején 18 milliárd forint tartozást halmoztak fel a fekvőbeteg-ellátók, év végére pedig eljutottak az 50 milliárd forint tartozásig – ezt Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyelője ismertette. A márciusi adósság már 27,6 milliárd forintra ugrott, 23 százalékkal haladja meg az előző havit.

A költségvetési felügyelők munkája a Pénzügyminisztérium és a költségvetési intézmények közé ékelődik be. Egyelőre 13 hazai kórházban van költségvetési felügyelő, munkájuk eddigi tapasztalatai szerint a szervezeti átalakításokkal 10-20 százalék kiadást lehet megtakarítani. Mivel a kórházak forráshiányosak, az év végi konszolidáció helyett már év közben segíteni kellene őket. Gárdos Csaba hozzátette: javaslatukat a Pénzügyminisztérium is megfontolandónak tartja.

„Megfelelő jogszabályok nélkül, forráshiánnyal, megfelelő finanszírozás nélkül nehéz a kórházak működését szabályszerűen fenntartani” – mondta Szabó Tamás, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője. Magyarázata szerint márciusban általában azért ugrik meg a kórházak adósságállománya, mert az influenzajárvány jelentős terheket ró az intézményekre.

„Nem kérdés számomra, hogy kórházi ellenőrzésekre szükség van” – mondta Stankovics Éva, a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet főigazgatója. Emlékeztetett, hogy a hatvani kórháznak az elmúlt hét évben öt fenntartója volt. Az intézmény működését ráadásul gyakran egyszerre több hatóság ellenőrzi, ez pedig akadályozza a munkavégzést. Három év alatt 32 pénzügyi ellenőrzés folyt a kórházban.

„Húsz intézmény kórházi eladósodottságát vizsgálva elmondható, hogy nincs egy olyan, kiemelt mutató, amely egy adott intézmény eladósodottságához vezetne” – erről Kóti Tamás, a Magyar Államkincstár szakértője beszélt. Szerinte többnyire az intézmény komplex ellátási és gazdálkodási adatainak az értékelése visz közel a fekvőbeteg-ellátók eladósodottságának okaihoz.

A közintézmények – többek között a fekvőbeteg-ellátó intézmények – elszámolási rendszerében hamarosan jelentős változások történnek, mint arról Horváth Tamás, a Computrend Zrt. vezetője tájékoztatott. A legközelebbi az lesz, hogy április 18-tól minden közintézménynek be kell tudnia fogadni az elektronikus számlát. A központi pénzügyi rendszer fejlesztése az ősszel kezdődik, ez pedig az intézmények működését jelentősen befolyásolja majd.

A változások érdeksérelemmel járnak

Kásler Miklós hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy az egészségügyben várt változások nem kizárólag a kormányon múlnak, sokkal inkább az egészségügyi dolgozókon, az orvosokon és az ápolókon, valamint a magyar társadalom aktív szerepvállalásán is. „A változások érdeksérelmekkel járnak, találgatásokat generálnak, ám végigvisszük ezeket a változásokat” – mondta. | vg

a kórházszövetség új elnöke

Ficzere Andreát, az Uzsoki kórház főigazgatóját választotta a Magyar Kórházszövetség közgyűlése a szervezet új elnökévé. A szövetség állásfoglalása hangsúlyozta: bizakodásra ad okot az egészségügyi szakdolgozók bérének emelése, de az ágazatban továbbra is jelentős a munkaerőhiány. Vissza kell állítani az ápolói szakma tekintélyét, és olyan bérezésre van szükség az ápolók, az

orvosok és a kórházi háttérszolgáltatásban dolgozók körében, amely mellett nem kényszerülnek másod-, harmadállásban megszerezni a számukra megfelelő jövedelmet. A kórházi adósságállomány eltörléséhez a forráshiány megszüntetésére, a finanszírozási rendszer átalakítására, a szükséges strukturális intézkedések végrehajtására és az egészségügyi dolgozók életpályájának rendszerszinten biztosított garanciáira van szükség. | vg