Őrzi helyét Budapest a legalacsonyabb rezsijű fővárosok közt

óA földgáz a legolcsóbb, az áram pedig a harmadik legolcsóbb volt Budapesten az összehasonlításban szereplő uniós fővárosok között márciusban. E pozíciók – amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) tett közzé – lényegében azonosak az előző havival. Mivel Magyarországon évek óta nem változik az áram és a gáz hatósági ára, ha egyik hónapról a másikra mégis máshová kerülnek a budapesti árak a listán, azt a forint árfolyamának változása, vagy a többi országban történt árváltozás okozta. A márciusi budapesti átlagos áramtarifa 11,74 eurócent volt kilowattóránként. Ettől a szófiai ár alig maradt el, a belgrádi négy és fél centtel volt alacsonyabb. Az árrekorder Berlinben a hazainál nagyjából háromszor többet kellett fizetni (31,14 centet), és majdnem ugyanennyit (30,62 centet) Koppenhágában is.

Az érintett hazai tarifának három fő összetevője van: az energiadíj (ez a második legalacsonyabb Európában), a rendszerhasználati díj (e téren a középmezőnyben vagyunk) és az áfa. Energiaadó viszont nincs benne, amelyet más országokban a megújuló alapú áramtermelés támogatásaként kell fizetni. Korábban fizette a magyarországi lakosság is, zöldfillér néven, de ezt a terhet a szabályozás a rezsicsökkentés egyik intézkedéseként átpakolta a lakosság válláról a piaci felhasználókéra. A MEKH egy további – az Eurostat felmérése alapján készült – diagramjából az derül ki, hogy vásárlóerő-paritáson már csak a kilencedik legolcsóbb a budapesti lakossági áram. E szempontból legjobb a helsinki, a legkedvezőtlenebb a prágai lakosok helyzete.

Az átlagos budapesti földgázár 34,2 eurócent volt kilowattóránként márciusban. Az árak városról városra majdnem lineárisan nőnek a budapestinél már háromszor magasabb, 9,81 centes koppenhágai árig, majd hatalmasat ugorva 24,24 centen landolnak a lista túlsó végére került Stockholmban. A lakossági gáztarifa egyik érdekessége, hogy több országban annak is része az energiaadó – Magyarországon nem –, és hogy a svédek úgy fizetik a legmagasabb díjat, hogy abban még adó sincs. Vásárlóerő-paritáson a harmadik legalacsonyabb a budapesti gáz ára Európában.

A MEKH külön diagramban veti össze egy modellezett, kétkeresős átlagháztartás jövedelmét és energiaköltségeit. Ez a kép nem túl szép: a budapestiek a jövedelmük 4,1 százalékát költik áramra és gázra, vagyis a 11. legtöbbet (vagy a 15. legkevesebbet). E téren Szófiában a legrosszabb a helyzet 9,9 százalékkal, és Luxembourgban a legjobb, 1,2 százalékkal.