A kisbefektetők nem kértek új építési engedélyt

Budapesten mindössze ezer lakás épülhet évente, szemben a tavalyi csaknem négyezerrel, ha 2023 után az ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos, kedvezményes áfát felváltja a korábbi, 27 százalékos áfakulcs – mondta Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnöke egy konferencián. Az áfakedvezmény további biztosítása fontos lenne a hazai lakáspiac növekedése szempontjából, nemcsak az új lakások esetén, hanem a lakásfelújításoknál is. Mehrli kiemelte, hogy Európa több országában kisebb az új lakások építését terhelő áfa, például a régiónkban Romániában 5 százalék, Csehországban és Szlovákiában 8 százalék, Lengyelországban 15 százalék, miközben Spanyolországban 10 százalék, de az Egyesült Királyságban nulla százalék. A lakásáfa-bejelentésnek már most érezhetők a hatásai, tavaly október óta azt tapasztalják, hogy a kisebb ingatlanbefektetők – a jellemzően négy-öt társasházat építő vállalkozások – egyetlen új építésiengedély-kérelmet sem adtak be a fővárosban. Szakértők szerint az az optimális, ha százévente megújul egy ország lakásállománya, de a várakozások szerint erre Magyarországon kétszáz évet kell várni – tette hozzá a Maisz elnöke. Mehrli Péter szerint Budapesten a befektetési célú lakásvásárlások aránya eléri a 23 százalékot, vidéken pedig minden negyedik ingatlant veszik ilyen céllal a vevők. Az új lakásokra szűkítve a kört a 40 százalékot is eléri a befektetési céllal vásárlók aránya, a vevők 10 százaléka külföldi.

A szakértő szerint stagnálnak a bérleti díjak, a lakásárak viszont továbbra is növekvő tendenciát mutatnak, évi 10-15 százalékos drágulással kalkulálnak az idén is, ezért még mindig érdemes ingatlanba fektetni Magyarországon. Hozzátette: az ingatlanvásárlók 85 százaléka hosszú távra fektet be. Mehrli szerint a rövid távú lakáskiadás – például az Airbnb – elérte a csúcsát, sokan kiszállnak ebből a piacból és más befektetési lehetőségeket keresnek. A Maisz elnöke úgy látja, az ingatlanszektor versenyképességének fenntartása érdekében fontos lenne meghatározni a fenntartható újlakás-építési szintet, vagyis azt, hogy évente hány ezer új lakás épüljön a jövőben, emellett pedig a bérlakáspiacot támogató szabályozást is újra kellene gondolni.