Készülnek a felvonulási épületek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. tegnap megkezdte a Paks II. atomerőmű első felvonulási épületének építését az erről kiadott közlemény szerint. A projekt e szakaszában több mint nyolcvan kiszolgálóépületre van szükség: irodaházakra, szerelőcsarnokokra és raktárakra. A munka startja alkalmából tartott bejáráson Alekszandr Hazin, a fővállalkozó ASZE Mérnöki Vállalat alelnöke kijelentette, hogy a telephelyen mostantól folyamatos a munkavégzés. Hangsúlyozta, hogy az építendő két új blokk tiszta és olcsó villamos energiával látja el az országot legalább hatvan évig és a lehetséges üzemidő-hosszabbítás során.
Az eseményen Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy zajlik a két új paksi blokk létesítési engedélyéhez szükséges, mintegy 300 ezer oldalas műszaki tervdokumentáció összeállítása is. Az anyag azt hivatott igazolni, hogy az új blokkok tervei maximálisan megfelelnek a legszigorúbb nemzetközi, magyar és
európai biztonsági előírásoknak.
Süli János, a Paks II. projektért felelős tárca nélküli miniszter a bejáráson emlékeztetett a beruházás jelentőségére: a Paksi Atomerőmű nélkül nincs olcsó energia, és nem fenntartható a rezsicsökkentés sem, mert a létesítmény nélkül legalább 40 százalékkal drágábban tudnánk csak áramot előállítani, megújuló alapú energiát pedig csak a paksi ár háromszorosáért. Ez azt jelentené, hogy egy magyar családnak havonta sok ezer forinttal lenne drágább az áram. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint az uniós országok közül csupán Bulgáriában volt olcsóbb a lakossági áram, mint Magyarországon. Ma az áramigény harmadát importból – főleg a környező országok fosszilis erőműveiből – fedezi az ország, vagyis Paks II. az importfüggés mérséklése miatt is fontos.
Az építési területen már elkészült az a 22/11 kilovoltos transzformátorállomás, amelyre az építkezés áramellátásához van szükség.
Túl százmillió euró felhasználásán
A hitelkeret megnyitása óta Magyarország összesen 103,14 millió eurót használt fel a rendelkezésére álló keretből, a lehívott összeg nagy részének az előtörlesztése már megtörtént – tudta meg a Világgazdaság. A 2015–2018 között – elsősorban az elhúzódó uniós eljárások miatt – fel nem használt hitelkeret után összesen 1,864 millió euró rendelkezésre tartási díj megfizetésére került sor a nemzetközi szerződésben rögzített módon és határidővel. | VG
