A népesség több mint harmada diplomás

Az évtized elejéhez, 2010-hez képest 7,6 százalékkal 34 százalékra emelkedett Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, így teljesítettük az Európa 2020 stratégiai program keretében tett vállalásunkat. A diplomások aránya tekintetében azonban az Európai Unió huszonnyolc tagállamához képest még mindig 7 százalékos a lemaradásunk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A jelentés szerint uniós összehasonlításban kettősség jellemző a 25–64 éves korosztály iskolai végzettségére Magyarországon. Az alapfokú végzettségűek aránya 6,8 százalékponttal az uniós átlag alatti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 7,2 százalékponttal marad el az EU huszonnyolc tagországának átlagától, ugyanakkor a többi visegrádi országhoz (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) viszonyítva Magyarországon a legmagasabb, 15 százalékos az alacsony végzettségűek aránya, de a középfokú végzettségűek 60 százalékos aránya is a legmagasabbak közé sorolható a V4-ek között.

A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában magasabb, 46, illetve 38 százalékos a diplomások aránya, Csehországban Magyarországgal azonos arányban élnek felsőfokú végzettségűek. Uniós összehasonlításban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Litvániában, Svédországban, Finnországban és Írországban is meghaladja a 40 százalékot, Romániában és Olaszországban pedig 20 százalék alatti.

Nyolc év alatt nem történt demográfiai fordulat a 3–22 éves korosztály számában, a fiatalok korcsoportja 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent Magyarországon. Eközben az iskolarendszerű oktatásban tavaly 1,8 millióan vettek részt, itt 13 százalékos csökkenés történt 2010-hez képest, ami mögött a KSH a felsőoktatás korábbi expanziójának lecsengését látja. A hallgatók száma 2010-hez képest 22 százalékkal csökkent, de – jegyzi meg a hivatal – évről évre nő a külföldön tanuló magyar hallgatók száma is.

Az Engame Akadémia felmérése szerint tavaly több mint 13 ezer magyar diák tanult külföldi felsőoktatási intézményben, elsősorban nyugat-európai egyetemeken. A legnépszerűbb célország továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Az Engame szerint tavalyelőtt 12 százalékkal nőtt a külföldi felsőoktatási intézményekben teljes egyetemi képzésben részt vevő magyar diákok száma.

Ugyanakkor a KSH adatai szerint dinamikusan nő a Magyarországra érkező külföldi hallgatók száma is. A nappali felsőfokú alap- és mesterképzésre járó hallgatók között a külföldiek száma 15 ezerről 31 ezerre nőtt, arányuk pedig 6,9 százalékról 16,9 százalékra emelkedett nyolc év alatt. Tavalyi statisztikai adatok szerint a legtöbben, 3350-en Németországból érkeztek, de viszonylag sokan – országonként több mint ezren – jöttek Kínából, Iránból, Szerbiából, Romániából, Szlovákiából és Törökországból is.