Nem eléggé kombinált a hazai fuvarozás
Hiába nőtt gyorsuló ütemben a hazai kombinált fuvarozás az elmúlt hat évben, érdemi forgalmat csak a közép-magyarországi logisztikai szolgáltató központhoz tartozó kombiterminálok bonyolítanak – mutatta ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). A teljes érintett forgalom 92,4 százaléka a BILK Kombiterminálon, a Mahart Container Centeren és a Metranson keresztül érkezett az országba. Az arány nagyobb az egy évvel korábbinál, mert a soproni terminál forgalma 14 százalékkal, míg a záhonyié 27 százalékkal esett.
Olyan fuvarozásról van szó, amelynek során nem az árut rakodják tehergépjárműről vasútra, hanem a szállítóeszközt, azaz a pótkocsit vagy a konténert. Ebből következik, hogy a kombinált – más néven intermodális – fuvarozás fejlesztésével erősen csökkenne a közutak környezeti terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és a vízi ágazat, és enyhülne a logisztikai szektort sújtó sofőrhiány is – érvel a szövetség, amely nem valamely fuvarozási mód, hanem a minél hatékonyabb logisztikai rendszer mellett teszi le a voksot. Mint emlékeztet, az uniós cél szerint 2030-ra a 300 kilométer feletti közúti áruszállítás 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét kellene vasúton vagy vízen bonyolítani.
A sofőrhiány mellett a rendkívül túlterhelt forgalom is nehezíti a közúti fuvarozást. Miközben Nyugat-Európában a közúti pótkocsik – elsősorban a nem daruzhatók – már vonatra rakhatók, Magyarországon még nincs erre képes terminál. Így azután tavaly 15 százalékkal nőtt a hazai közúti kamionforgalom, miközben a vasúti 0,9 százalékkal esett, a folyami pedig egyenesen zuhant 18 százalékkal a Duna alacsony vízállása miatt.
„Pedig az intermodális forgalom fejlődésével gyorsabb lenne az áruszállítás: vasúttal 24 óra alatt akár 1200 kilométer is megtehető, harminc sofőr helyett egy mozdonyvezetőre lenne szükség, a kisebb vontatóigény miatt pedig akár 40 százalékos megtakarítás is elérhető” – mutatott rá Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Szerinte, ha az ezer kilométer feletti közúti áruforgalom 10 százalékát vasútra és vízre terelnék, évente mintegy ötvenezer kamionnal kevesebb közlekedne a magyar közutakon.
A megoldás a szövetség szerint egy olyan ösztönzőrendszer kidolgozása lenne, amely új forgalmakat generál a vasúti és a vízi intermodális fuvarozási rendszerekre. Vagyis fejleszteni kell a fuvarozás eszközeit, a terminálokat, támogatni a fuvardíjakat, emellett korszerűsíteni a ma még túl bürokratikus vasúti szabályrendszert, a vasúti határforgalmat pedig egyszerűbbé tenni és felgyorsítani.
Belendültek tavaly a kamionok
Tavaly a Magyarországon bejegyzett fuvarozóvállalkozások az áruk 78 százalékát szállították közúton, mintegy 169 millió tonnát, ez 10,5 millió kamion forgalmának felel meg. A nemzetközi fuvarforgalom 36,7 millió tonnát tett ki, ez mintegy 2,29 millió kamion. Összesen 12,79 millió nehézgépjármű terhelte a hazai úthálózatot, amihez hozzáadódik az előbbi teherforgalom többszörösét kitevő tranzit – mutatta ki a szövetség. A Metrans 2017-ben átadott csepeli termináljának köszönhetően a vasúti szállításban az intermodális forgalom részaránya 20 százalék, megközelítve a nyugat-európai országok mértékének alsó sávját.
