Időben kell dönteni a fűtőelemek sorsáról

A használt fűtőelemek kezelése és majdani elhelyezése az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az atomerőmű-tulajdonossá váló országoknak mérlegelniük kell – jelentette ki Christophe Xerri, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) nukleáris üzemanyagciklusért és hulladéktechnológiáért felelős igazgatója. Szerinte különösen nagy óvatosságra van szükség a viszonylag új technológiák esetében, még akkor is, ha az új és a hagyományos berendezések lényegében ugyanolyan fűtőelemet használnak, és ugyanúgy kell őket tárolni is.

A kérdést a legfeljebb 300 megawatt áramtermelő képességű, úgynevezett kis moduláris reaktorok (SMR) közelgő, jövő évi piacra lépése teszi időszerűvé. Az ügynökség közlönyében megjelent összefoglaló kiemeli, hogy az SMR-ek nagyon jól használhatók például az országos hálózaton kívül fekvő térségekben vagy a nem folyamatosan termelő, megújuló alapú erőművek segítőiként. Legyártásuk után elszállíthatók a kijelölt helyre, ahol majd telepítik és működtetik őket. Világszerte ma mintegy 50 kis moduláris reaktor fejlesztésén vagy már a gyártásán dolgoznak. A legközelebb az argentínai, a kínai és az oroszországi minireaktor áll ahhoz, hogy munkára fogják, a tervezett időpontok 2019 és 2022 közöttiek.

Azoknak az országoknak, amelyeknek már van atomerőművük, a használt fűtőelemek kezelésére tervük, infrastruktúrájuk és tapasztalatuk is van, ezért ha SMR-t vesznek, be tudják illeszteni a rendszerükbe a keletkező hulladékot is – mondta Christophe Xerri. Amelyeknek viszont még nincs atomerőművük, mindezzel fel kell szerelkezniük. Ez még akkor is így van, ha az új reaktorok némelyikét eleve úgy tervezik, hogy minél kevesebb legyen a teendő a fűtőelemekkel. Vannak például már olyanok, amelyek fűtőelemeit csak három- vagy hétévente kell cserélni, míg a most működő atomerőművek üzemanyagciklusa jellemzően egy és két év közötti hosszúságú. Sőt, már olyan SMR-t is terveztek, amelynek a fűtőelemei kiszolgálják a reaktor teljes, harmincéves működését. Ám egyszer ez a harminc év is eltelik. Most viszont a kutatók és a mérnökök abban a különleges helyzetben vannak, hogy már a fejlesztés nagyon korai szakaszától dolgozhatnak azon, hogy az SMR-ek használt üzemanyagainak kezelését megoldják. „Ez közelebb visz az üzemanyagciklus zárásához (amikor nem vagy alig marad a folyamat után tárolandó, radioaktív anyag – a szerk.), a költségek csökkentéséhez és az atomenergia nagyobb társadalmi elfogadottságához” – érvelt az igazgató. Éppen ezért az IAEA is részt vesz több, a kis moduláris reaktorokat érintő tevékenységben, és arra sarkallja tagországait, hogy kutassanak és fejlesszenek ezen a területen.