Még huszonegymilliárd a csipszadóból

B ekerült az Európai Bizottság jó gyakorlat adatbázisába a magyar népegészségügyi termékadó (neta) – közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Tájékoztatása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népegészségügyi termékadót mint jó gyakorlatot 2018 szeptemberében nyújtotta be elbírálásra az Európai Bizottságnak. A kormány a 2020-as költségvetésben 78 milliárd forint bevételre számít az Egészségbiztosítási Alapba kerülő csipszadóból, ami az ideihez képest 21 milliárd forint növekedés. Adószakértők szerint ilyen mértékű bevételnövekedés aligha valósulhat meg adóemelés nélkül. Összehasonlításképpen: 2019-ben nagyjából ennyivel – 27 milliárd forinttal – nőtt a neta-bevétel előirányzata a tavalyihoz képest, de emögött elsősorban az áll, hogy ez év januárjában minden olyan termék adója, amelyet neta terhel, legalább 20 százalékkal emelkedett. Néhány cukros üdítő (például kóla, gyümölcslevek) esetében az állami elvonás több mint 100 százalékkal nőtt – emlékeztet az Adó Online. A cukrozott üdítőitalok literenkénti csipszadója az addigi 7 forint helyett 15 forint lett. Az energiaitaloknál 40 forintról 50 forintra emelést, a cukrozott kakaóporoknál pedig 15 forint kilogrammonkénti drágulást írt elő a törvénymódosítás. A sós snackek népegészségügyi termékadója kilogrammonként 250 forintról 300 forintra emelkedett, az ízesített söröké pedig 20-ról 25 forintra. Az OGYÉI hozzáteszi: a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó hosszú távú célja az egészséges táplálkozás előmozdítása és egészségügyi szolgáltatások, népegészségügyi programok finanszírozásának javítása. A magyarországi szabályozás több termékkategóriára terjed ki, mint más országok hasonló kezdeményezései, ezért a világon egyedülálló. A netáról az intézet azt írja, hogy a hatásvizsgálatok tanúsága szerint a tervezett adóbevétel realizálódott, az adózott termékek fogyasztása hosszú távon csökkent, a helyettesítőkre váltók több mint kétharmada egészségesebb terméket választott.