Továbbra sem változtat a jegybank
Az MNB monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 0,90 százalékon tartotta az alapkamatot, mínusz 0,05 százalék maradt az egynapos betéti és 0,9 százalék az egynapos hitelkamat. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint semmi nem indokolta, hogy lépjen a testület: az adószűrt maginfláció júliusban 3,2 százalékra, az infláció pedig 3,3 százalékra mérséklődött, így érdemben enyhült az inflációs nyomás. A pénzromlás tovább csökkenhet, elsősorban az üzemanyagárak alakulása miatt, az év második felétől az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók.
Az elemző várakozása szerint a monetáris tanács a negyedéves inflációs jelentés megjelenésekor, szeptemberben hozhat további döntést a normalizálásról, de a folyamat lassú és fokozatos lesz, mert a kontrollált infláció nem indokol gyorsabb szigorítást. Ráadásul érdemben enyhültek a külső monetáris feltételek, hiszen az EKB és a Fed is kamatcsökkentést helyezett kilátásba. „A Fed és az EKB lépései nagyobb mozgásteret adnak a magyar jegybanknak, hogy kivárjon a következő intézkedésével” – értett egyet a helyzetértékeléssel Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A normalizáció a likviditásbővítő devizaswap-állományok tervezett méretének meghatározását jelentheti, mivel a jelenlegi aszimmetrikus kamatfolyosó miatt nincs mód az alapkamat emelésére. Erre Suppan Gergely szerint leghamarabb 2021 negyedik negyedévében kerülhet sor. Ezt támasztja alá az is, hogy a Takarékbank a jövő év második felére 3 százalék alatti inflációt vár.
A K&H vezető elemzője szerint a napokban 330 forint közelébe jutó euróárfolyam még nem befolyásolja annyira az inflációs pályát, hogy a jegybanknak azonnal reagálnia kelljen. A forintgyengülésért elsősorban a változékony nemzetközi hangulat miatti kockázatkerülés tehető felelőssé. Ugyanakkor a kilátások alapján hosszabb távon a forint mérsékelten, de trendszerűen gyengülhet, ami éves szinten 4-5 forintos euródrágulást jelentene. Így az idén a 318–328 forintos sávban mozoghat az euró, jövőre 322–332 forint között, 2021-ben pedig már a 326–336 forintos tartományban, de persze a devizapiacon a turbulenciák jelentős kilengést okozhatnak – figyelmeztetett a K&H szakembere.
A hazai gazdaság szignifikáns pluszmegtakarítása, a következő években pedig az uniós forráslehívások miatt feltehetően jelentős többletbe kerül a költségvetési pénzforgalmi egyenleg, így a negatív nettó állampapír-kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt a piaci hozamok számottevő emelkedését sem tartják valószínűnek a Takarékbanknál. Álláspontjuk szerint a Bubor-kamatlábak és a rövid állampapírhozamok is tartósan alacsony szinten, a kamatfolyosó alján maradnak.
Maradt
0,9
százalékon az alapkamat
