Nyitott, mi lesz az OKJ megszűnése után

Jövő ősszel megszűnik az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), az új rendszernek pedig egyelőre csak a körvonalai látszanak. A felnőttképzésben tanulni vágyók bizonytalanok, hogy érdemes-e elkezdeniük a tanulmányaikat még a mostani rendszerben, vagy célszerűbb megvárniuk a változásokat – válaszolták a Világgazdaság kérdésére a Penta Unió Oktatási Centrum Zrt. (Penta Unió Zrt.) és a Perfekt Zrt. képviselői.

Az eddigi ismeretek szerint két szakmalista jön létre. Szakmát szakiskolákban és techniku­mokban lehet majd tanulni, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő speciális ismeretet pedig bárki szerezhet felnőttképzési tanfolyamokon. Parragh László, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke korábban azzal indokolta az átalakítás szükségességét, hogy bár évente egymillióan vesznek részt felnőttképzésben, de a rendszer hatásfoka alacsony, és majd 300 milliárd forint folyik el benne.

„Ma mintegy 760 államilag elismert szakképesítés van. A Szakképzés 4.0 koncepció közvetlenül nem foglalkozik az eltűnő képzésekkel és képesítésekkel. A már említett dokumentum szerint érdemes lenne 200 alatt tartani a szabályozott körbe tartozó szakképesítések számát” – mondta a Világgazdaságnak Szepessy Hajnalka, a tavaly csaknem egymilliárdos árbevételt elérő Perfekt Zrt. vezérigazgatója. Összehasonlításképpen: a legutóbbi, 2013-as jogszabály-átalakítás azt célozta meg, hogy az akkor körülbelül 1300 államilag szabályozott szakképesítés 286-ra csökkenjen, mostanra ez a rendszer hízott fel 760-ra.

„Egy hagyományos tantermi tanfolyam költségeit többek között az oktatók és az oktatásszervezők bére teszi ki. Az általános munkaerőpiaci tendenciáknak megfelelően a bérek a közeljövőben folyamatosan emelkednek, ezt pedig a felnőttképzők várhatóan beépítik a díjaikba” – mondta Herich Roland, a Penta Unió Zrt. vezérigazgató-helyettese a képzési díjak esetleges változására vonatkozó kérdésre. Hasonlóan látja Szepessy Hajnalka is, úgy véli, sohasem lesznek olcsóbbak a képzések. A felkészült, gyakorlatorientált oktató, a megfelelő képzési helyszín, a szakmai anyag pénzbe kerül, a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás anyagi forrásait is biztosítani kell.

Ma a Perfekt legolcsóbb képzései óránként négy-ötszáz forintról indulnak, ami egy átlagos felkészítésnél összesen 100-120 ezer forintot tesz ki. A legdrágábbak – ezek jellemzően felsőfokúak – három-négyszázezer forintra rúgnak. A Penta Unió díjai 50–300 ezer forint között mozognak. A legolcsóbbak a társadalombiztosítási és bérügyintézői képzések, a legdrágább pedig az okleveles adószakértői.

„A szakmák elnevezése, a megszerezhető tudás és a kemény fedeles bizonyítvány már több évtizede jól ismert a munkaerőpiacon” – közölte Herich Roland. A tervezett új rendszerben a szakmák neve, tartalma és a képzés elvégzését igazoló okirat is változhat. Mint hozzátette, a mostani rendszerben is letehető a vizsga a tanulás során megszokott helyszínen, de független vizsgabizottság közreműködésével is. A terv szerint az új, központi, „független vizsgáztatási rendszerben” valószínűleg nem lesz fenntartható a mostani gyakorlat, azaz lehet, hogy idegen környezetben, esetleg utazással terhelve kell majd vizsgázni. Ugyanakkor az új rendszer megteremtheti az elvi lehetőségét az olcsóbb és egyszerűbb, elektronikus alapú vizsgáztatásnak, de kialakításának határideje, valamint a vizsgáztatás ilyen mértékű központosítása számos kérdést vet fel a felnőttképzők között.

Szólnak érvek a vizsgareform mellett is

A képzők nem annyira a vizsgadíjak, mint inkább egy teljesen új vizsgarendszer bevezetésének bizonytalanságában látnak kockázatot a korábbi átalakítások tapasztalatai alapján. A mostani koncepcióban bizonytalannak tartják a megszerzett kompetenciák hitelesítésének kérdését, azaz a vizsgáztatást – emelte ki Szepessy Hajnalka. A Perfekt szerint, az érettségihez hasonlóan, „hivatali” formában történő vizsgáztatásra van szükség a felnőttképzésben is. Herich Roland hangsúlyozta, hogy a mostani vizsgarendszer is független és megfelelő, bizonyos korrekciókkal. A Penta Unió a jelenlegi papíralapú vizsgáztatás elektronikus alapúra fejlesztését tartaná célszerűnek. A meglévő vizsgáztatási rendszer korszerűsítése a költségvetésnek jóval kisebb kiadást okozna, mint egy új létrehozása, a működőképesség szempontjából is kevesebb a kockázata, és biztos eredménnyel járna.