Két féléves lesz a gyakorlati képzés

Az idén több mint kilencszáz hallgatót vettek fel a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karára (BGE KVIK), az intézmény – amelynek jogelődje a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola – most ünnepli alapításának 50. évfordulóját. „A legnagyobb lemorzsolódás a beiratkozás időszakában van, a felvételt nyert diákok 10-15 százaléka eltűnik” – mondta a Világgazdaságnak Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese, aki a turizmus tanszék vezetője is. Az alapképzésben részt vevő hallgatók 60-70 százaléka viszont általában diplomásként hagyja el az egyetemet. Az intézmény piaci túlsúlyát jelzi, hogy a hazai felsőoktatásban a turizmus-vendéglátás képzésre felvett hallgatók fele a BGE-re jár, a legnépszerűbb szak a turizmus-vendéglátás, a kereskedelem és marketing, illetve a közösségszervezés.

Fókuszba kerül a BGE-n is 2020-tól a képzések átalakítása, így a turizmus-vendéglátás szakos hallgatóknak már két féléves lesz a gyakorlati oktatás. Az oktatási rektorhelyettes kitért arra, hogy a jelenlegi üzleti-gazdasági képzések hosszát – amelyet 2005-ben, a bolognai rendszerre való áttéréskor határoztak meg – hét félévben definiálták. Ez visszalépés volt a korábbi nyolc félévhez képest, de most visszaállítják a régi rendszert. Arról még nem döntöttek, hogy az ötödik és a nyolcadik vagy a hetedik és a nyolcadik félév lesz-e a szakmai gyakorlat, amelyből egy félév nemzetközi tanulmányokkal is kiváltható. A jövő évtől a felsőoktatási felvételinél kötelező B2-es középszintű nyelvvizsga kapcsán Jancsik András elmondta: a hallgatók számának 10 százalékos visszaesésére számítanak. A most felvett hallgatók 80 százalékának van nyelvvizsgája, államvizsga után viszont a hallgatók 20-25 százaléka még mindig a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudja átvenni a diplomáját.

A hallgatók 10-15 százaléka érkezik szakgimnáziumokból, jó lenne, ha az arány változna – utalt a technikumok bevezetésére Lugasi Andrea, a BGE dékánja. A BGE-n is a képzési kínálat korszerűsítése miatt lépett életbe 2017-ben új tanterv, amely rugalmasabb, többféle szakmát ad. A hallgatók 56 százaléka államilag finanszírozott képzésben vesz részt az oktatási rektorhelyettes közlése szerint, az önköltséges hallgatók pedig, például a turizmus-vendéglátás szakon, félévente 290 ezer forintot fizetnek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium is javasolja, hogy az átalakuló felsőoktatási struktúrában a négyéves alapszak és egyéves mesterképzési modellt alkalmazzák, ez Jancsik András szerint nemcsak azoknak vonzóbb, akik a munkaerőpiacról térnek vissza a mesterképzésre, hanem a külföldi hallgatóknak is. Idén ősszel a BGE-n 19 magyar és 22 külföldi hallgató vesz részt mesterképzésen.

Előadótermet neveztek el Demján Sándorról

Szellemi öröksége, munkássága tiszteletére előadótermet neveztek el a tavaly elhunyt üzletemberről, Demján Sándorról a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A névadó ünnepségen együttműködési megállapodást írt alá a Demján Sándor Alapítvány és a BGE a Vállalkozásfejlesztési Kutatói Ösztöndíj létrehozásáról, így a következő tanévtől 24 hónapra havi 150 ezer forintot lehet pályázat útján kutatásra elnyerni. | vg