Számokat kell mondaniuk a termelőknek
Nagyon pozitív, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a napokban kiírta a megújulóenergia-termelés prémium típusú támogatásának első hazai tenderét, mert a pályázatokból fontos információk szerezhetők a zöldenergia hazai előállítási költségeiről – mondta a Világgazdaságnak Szabó László, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) vezetője. Magyarázata szerint az eddigi kötelező átvételi rendszer (KÁT) adminisztratív úton meghatározott árai nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket, az aukción szereplő árakat viszont maguk a pályázók határozzák meg. Ajánlataiknak mindenképpen a megawattóránként 100 euró körüli KÁT-os ár alatt kell lenniük, részben a kiírásban meghatározott 78–80 eurós ársapka miatt – 28,06 forint kilowattóránként –, de annak alapján is, hogy a nyugat-európai árak ennek a felét sem érik el. A németországi naperőműtendereken például megawattóránként 49 eurónál, Görögországban 60 euró fölött állt meg a licit, Lengyelországban a szélerőműveknél 46 eurónál, igaz, a fotovoltaikusoknál 80 euró fölött.
Az első pályázati kiírás az újfajta támogatás, a Metár „hőmérője” is, mert megmutatja, van-e a rendszernek „láza” – mutatott rá a szakember. A fő különbség a Metár és a vele felváltott KÁT között az, hogy az utóbbiban a termelő mindenképpen megkapja a támogatást, büntetlenül eltérhet a termelési menetrendjétől, nem kell csatlakoznia egy mérlegkörhöz (egy termelői elszámolási szerveződéshez), és a piacon sem kell megjelennie, hiszen az áramát átveszi, a saját mérlegkörében kezeli és el is adja a Mavir. A Metár prémiumrendszerében viszont nem lehet büntetlenül eltérni a menetrendtől, mérlegkörhöz kell csatlakozni, és szerencsét kell próbálni a piacon, ha pedig nem sikerül az értékesítés, akkor nincs se bevétel, se támogatás. Igaz, ez utóbbi nem reális veszély, mert a termelők jellemzően keretszerződést kötnek valamely kereskedővel, legfeljebb nyomott áron – vélekedett Szabó László, aki szerint a pályázat másik fő üzenete, hogy mivel az elbírálása 2020-ra várható, a megvalósítás pedig akár három évig is eltarthat, a győztes projektjei már nem járulhatnak hozzá Magyarország 2020-as megújulóenergia-termelési céljainak megvalósításához.
Az elnyert prémium típusú támogatás egyik fő buktatója a REKK minapi összefoglalója szerint az, hogy a létesítmények hálózati csatlakozásának alacsony fix díja nem tükrözi a csatlakozási pontok szűkös voltát, vagyis a magas piaci árát. A helyzet azonban megoldható: nyilvánossá kell tenni a pontok foglalását, és határidőt kell szabni azon építéseknek, amelyekhez foglaltak pontot. További gond, hogy a projekt finanszírozója elvárja, hogy az érintett földterület a projekt fejlesztőjéé legyen, illetve hogy nem tisztázott, egy naperőmű ingó vagy ingatlan vagyon-e. A REKK szerint a naperőművek ingatlanná minősítésével a létesítményeket el lehetne fogadni hitelbiztosítékként, de segítene egy jogegységi döntés is a földhivatali gyakorlatról. Buktató a mérlegkörhöz csatlakozók azon extra költsége is, amelyet az ingadozó működésüket „kisimító”, úgynevezett kiegyenlítő energiáért fizetnek. E költség alapértelmezésben jobb termelés-előrejelzéssel, más javaslatok szerint az érintett piac fejlesztésével is csökkenthető, illetve azzal, ha a kisebb naperőművek a KÁT-rendszeren belül maradhatnak.


