Karbantartásra vár a Duna medre
Újabb lépésen, egy társadalmi szervezetekkel való egyeztetésen van túl a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), amely 2016-ban látott hozzá a Duna hajózhatóságát javító projekt előkészítéséhez. A beruházásra az uniós Connecting Europe Facility (CEF) program részeként kerülne sor, amelynek kiemelt eleme a belvízi közlekedés és áruszállítás infrastruktúrájának fejlesztése, a környezetkímélő és gazdaságos folyami szállítás lehetőségének megteremtése.
A mintegy 43 beavatkozási pontot tartalmazó beruházás megtervezésével a NIF 2017 végén 1,3 milliárd forintos szerződést kötött az Utiber Kft., a Víziterv Consult Kft. és a BMGE alkotta konzorciummal. Az e munkáktól várható vízmélységnövelés és hajózhatóságjavulás azonban sajnos csak ideiglenes megoldás, a végleges megoldás a duzzasztás – áll a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének összefoglalójában, amely a szövetség és a tervező konzorcium májusi tárgyalásai után született. Ebből az is kiderül, a duzzasztás szükségessége szerepel majd a konzorcium által készítendő, helyzetértékelő tanulmányban is.
A konzorcium 2019 tavaszán és nyarán felmérte a kérdéses területeken a meder morfológiáját, mintát vett a mederanyagból, és biológiai állapotfelvételt is végzett a NIF közlése szerint. Elkészült az elektronikus 2D- és 3D-modell is, valamint elvégezték a kisminta-kísérleteket, és feldolgozták az eredményeit. Júliusra összeállt a Stratégiai környezeti vizsgálat tematikája, majd következett a tematika hatósági véleményezése, egyeztetése. (Ez utóbbi része volt az említett novemberi tájékoztató fórum is.)
A Duna medrének állapota hajózhatósági szempontból igen rossz. A projekt indítása óta lényegében változatlan formában jelenik meg a hírekben az összefoglaló tanulmány azon része, amely szerint évtizedek óta nem volt mederkarbantartás a Duna hazai szakaszán, a hajózható napok száma 250 alá esett, ezért a hajózást akadályozó szűkületek és feltöltődött mederszakaszok korrekciója szükséges, valamint a VIc osztályú hajóút biztosítása a Duna Bizottság ajánlásának megfelelően. A korábbi felmérések szerint Szob és a déli országhatár között 31 helyszínen, összesen csaknem 52 kilométeren kell beavatkozni a hajózhatóság javítása érdekében, egyúttal a vízgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem követelményeit is kielégítő módon.
A projekt érdekessége, hogy szintén Stratégiai környezeti vizsgálat címmel éppen tíz éve – 2009 novemberében – már közzétett egy 204 oldalas tanulmányt az azóta megszüntetett Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. vezette konzorcium. Az a felmérés a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról program keretében zajlott (a konzorcium további tagjai az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., a Tér-Team Mérnök Kft. és a VTK Innosystem Víz-, Természet- és Környezetvédelmi Kft. voltak). Az eltelt tíz évben történt változások miatt persze most meg kellett ismételni a beruházást megalapozó vizsgálatokat, és a mostani projektgazda szempontjai is eltérhetnek a korábbiétól.
Mivel azonban mederkarbantartás nem volt, a folyó hajózhatósága pedig csak romlott, ma is érvényesek lehetnek a 2009-es tanulmány egyes megállapításai. Ilyen például, hogy „a gyakori merülési korlátozás miatt a teherszállító hajókat csak 60-70 százalékra terhelhetik az elméleti teherbíráshoz (kapacitásukhoz) képest, miközben az európai átlag 80-100 százalék”. A Vituki konzorciuma felrótta a megfelelően kiépített teherkikötők hiányát is, bár e téren volt fejlődés Magyarországon az elmúlt tíz évben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.