Karbantartásra vár a Duna medre
Újabb lépésen, egy társadalmi szervezetekkel való egyeztetésen van túl a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), amely 2016-ban látott hozzá a Duna hajózhatóságát javító projekt előkészítéséhez. A beruházásra az uniós Connecting Europe Facility (CEF) program részeként kerülne sor, amelynek kiemelt eleme a belvízi közlekedés és áruszállítás infrastruktúrájának fejlesztése, a környezetkímélő és gazdaságos folyami szállítás lehetőségének megteremtése.
A mintegy 43 beavatkozási pontot tartalmazó beruházás megtervezésével a NIF 2017 végén 1,3 milliárd forintos szerződést kötött az Utiber Kft., a Víziterv Consult Kft. és a BMGE alkotta konzorciummal. Az e munkáktól várható vízmélységnövelés és hajózhatóságjavulás azonban sajnos csak ideiglenes megoldás, a végleges megoldás a duzzasztás – áll a Magyar Dunai Kikötők Szövetségének összefoglalójában, amely a szövetség és a tervező konzorcium májusi tárgyalásai után született. Ebből az is kiderül, a duzzasztás szükségessége szerepel majd a konzorcium által készítendő, helyzetértékelő tanulmányban is.
A konzorcium 2019 tavaszán és nyarán felmérte a kérdéses területeken a meder morfológiáját, mintát vett a mederanyagból, és biológiai állapotfelvételt is végzett a NIF közlése szerint. Elkészült az elektronikus 2D- és 3D-modell is, valamint elvégezték a kisminta-kísérleteket, és feldolgozták az eredményeit. Júliusra összeállt a Stratégiai környezeti vizsgálat tematikája, majd következett a tematika hatósági véleményezése, egyeztetése. (Ez utóbbi része volt az említett novemberi tájékoztató fórum is.)
A Duna medrének állapota hajózhatósági szempontból igen rossz. A projekt indítása óta lényegében változatlan formában jelenik meg a hírekben az összefoglaló tanulmány azon része, amely szerint évtizedek óta nem volt mederkarbantartás a Duna hazai szakaszán, a hajózható napok száma 250 alá esett, ezért a hajózást akadályozó szűkületek és feltöltődött mederszakaszok korrekciója szükséges, valamint a VIc osztályú hajóút biztosítása a Duna Bizottság ajánlásának megfelelően. A korábbi felmérések szerint Szob és a déli országhatár között 31 helyszínen, összesen csaknem 52 kilométeren kell beavatkozni a hajózhatóság javítása érdekében, egyúttal a vízgazdálkodás, a környezet- és természetvédelem követelményeit is kielégítő módon.
A projekt érdekessége, hogy szintén Stratégiai környezeti vizsgálat címmel éppen tíz éve – 2009 novemberében – már közzétett egy 204 oldalas tanulmányt az azóta megszüntetett Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. vezette konzorcium. Az a felmérés a Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról program keretében zajlott (a konzorcium további tagjai az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt., a Tér-Team Mérnök Kft. és a VTK Innosystem Víz-, Természet- és Környezetvédelmi Kft. voltak). Az eltelt tíz évben történt változások miatt persze most meg kellett ismételni a beruházást megalapozó vizsgálatokat, és a mostani projektgazda szempontjai is eltérhetnek a korábbiétól.
Mivel azonban mederkarbantartás nem volt, a folyó hajózhatósága pedig csak romlott, ma is érvényesek lehetnek a 2009-es tanulmány egyes megállapításai. Ilyen például, hogy „a gyakori merülési korlátozás miatt a teherszállító hajókat csak 60-70 százalékra terhelhetik az elméleti teherbíráshoz (kapacitásukhoz) képest, miközben az európai átlag 80-100 százalék”. A Vituki konzorciuma felrótta a megfelelően kiépített teherkikötők hiányát is, bár e téren volt fejlődés Magyarországon az elmúlt tíz évben.
