Luxus nehezíteni a dolgozók felvételét

Kétnapos konferenciát tart a Magyar Kórházszövetség a többi közt az egészségügyi humán erőforrás helyzetéről, éppen azután, hogy a kórházigazgatók levelet kaptak az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól a létszámváltozás követéséről. Mit gondol erről?

Az Őszi Szakmai Napokat azért indította a Magyar Kórházszövetség, hogy a mindenkori legégetőbb problémával foglalkozzunk. A mostani konferenciának semmi sem tudta volna úgy megadni az alaphangulatát, illetve a témaválasztás jogosságát, mint a szóban forgó kormányhatározat, amelyről a hét elején értesültek a kórházvezetők. Meglehetősen szerencsétlen lépésnek tartom a rendelet megjelenését épp most, amikor napi szinten küzd az ágazat az emberhiánnyal. Nem mindegy, hogy jelentkezéskor egy határozott, elkötelezett menedzsmenttel találkozik a belépő, vagy már eleve béna kacsa üzemmódban váratjuk és tartjuk bizonytalanságban őt addig, amíg a fenntartónál megköröztetett személyi anyaguk elfogadtatásra talál. Óriási luxus ezt a féket betenni a jelenlegi rendszerbe.

Mire vezethető vissza a szakemberhiány?

Az emelések ellenére a fizetések szintje a magyarázat, bár sokszor bebizonyosodott, hogy a magasabb bér önmagában nem elég. A kilátástalanság, a túlterheltség és az utánpótlás hiánya is táplálja a kedvezőtlen hangulatot. Sajnos sok helyen a nyugodt és koncentrált munkavégzés feltételei, valamint a megfelelő infrastruktúra és eszközpark sem áll az intézmények rendelkezésére.

Mit mondanak a rezidens hallgatók? Milyen elvárásaik vannak a hazai egészségügyi ellátással kapcsolatban?

A következő generáció teljes mértékben elutasítja a hálapénz intézményét. Ők megbecsült munkáért kiszámítható, tisztességes jövedelmet várnak. Emellett igénylik a rugalmasságot és az olyan munkakört, amely lehetőséget ad nekik a többi szakággal való együttműködésre, a más területeken való tapasztalatgyűjtésre és a folyamatos szakmai továbbképzésre. Egészen máshogy viszonyulnak az okoseszközökhöz vagy például a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokhoz. Sokkal ingergazdagabb környezetben nőttek fel, mint mi, mások az igényeik, és nekünk biztosítanunk kell számukra azt a színességet, amellyel meg tudjuk előzni az általuk nehezen viselhető monotonitást, szürkeséget.

Májusi kinevezése óta volt már Kásler Miklós miniszternél? Egyeztetett vele a humán erőforrás helyzetéről, a kórházak finanszírozásáról vagy az egészségügyi innovációkról?

Gyakrabban szeretnénk a szakpolitikával egyeztetni, aktívabb szerepvállalásra lenne igényünk, ugyanakkor az jól érezhető, hogy a miniszter úr figyelembe veszi a javaslatainkat, amelyeket jó szándékkal, építő jelleggel igyekszünk megfogalmazni. A személyes egyeztetések mellett a szövetség az elmúlt fél évben több területen is tematikus workshopokat kezdeményezett és döntés-előkészítő anyagokat készített. Egyebek között az Állami Számvevőszék kórházakban tartott vizsgálatainak tanulságai, a közbeszerzések sajátosságai, a humánerőforrás-helyzet tarthatatlansága, a klimatizálás hiánya és a klinikai kutatások kerültek terítékre.

Közeledik az év vége, ilyenkor szokott döntés születni a kórházak konszolidációjáról. Az idén mi várható?

Az adósságállomány az előző években tapasztaltakhoz képest sajnos sokkal jelentősebb, alapvetően a rossz szervezeti struktúrájú és előnytelenebbül finanszírozott szakmai összetételű kórházak vannak bajban. Ahogy minden fórumon hangsúlyozni szoktam, valós költségeken alapuló finanszírozásra, struktúraváltásra és kódrevízióra lenne égető szükségünk. Mivel a változatlan, sőt inkább romló feltételek mellett (emelkedő bérek, drágább technológiák, árfolyam-ingadozás stb.) nem várható javulás a kórházak gazdálkodásában, át kell gondolni, milyen mértékű és milyen feltételek mellett történő konszolidáció lenne valódi segítség a kórházaknak. Azt azonban sajnos nem tudom, pontosan mi várható.

A napokban jelentették be, hogy az Egészségbiztosítási Alapba újabb 34 milliárd forint került. Mit lehet erről tudni, mely területek kapnak ebből az összegből?

Erről a Magyar Kórházszövetségnek nincs közvetlen hivatalos információja.

Hol tart a kórházak struktúraátalakítása? Melyek a legfontosabb intézkedések, amelyekre koncentrálni kellene a fekvőbeteg-ellátásban?

Az átalakítással kapcsolatban különféle tervekről hallunk, hivatalos információnk azonban erről sincs. Az biztos, hogy a társadalom elöregedése, az egészségügyben is megjelenő új protokollok és technológiák, valamint a gazdasági szempontok is azt indokolják, hogy az aktív korúak ellátására és a krónikus betegeknek fenntartott ágyak arányán változtassunk. Növelni kell az ápolást és a krónikusbeteg-ellátást szolgáló ágyak vagy intézmények számát. Az egyes beavatkozások kódrevíziója is nagyon időszerű, hiszen az egészségügy óriási fejlődésen ment keresztül, új és egyúttal sokkal drágább módszerek, eszközök és gyógyszerek jelentek meg az ellátórendszerben. A jelenlegi finanszírozás ezeket nem követi. A teljesítményvolumen-korlát is rég idejétmúlttá vált, hiszen ma már nem kapacitás, hanem eredmény szerint kellene finanszírozni. Az aktív korúak vagy a krónikus betegek ellátását végző intézmények aránya megfelelővé válna, ha az indokolt területeken megvalósulna a sokak által említett centrumosítás, ha a betegellátás finanszírozása a valóságot képezné le, illetve az ellátórendszerre adaptált jogi környezet is létrejönne, sokkal szakszerűbben, költséghatékonyabban, kiszámíthatóbban és ellenőrizhető módon működhetnének az intézmények.

Sokszor beszélt az innovációk hiányáról. Melyek a legfontosabb innovációk, amelyeket már minden kórházban alkalmazni kellene?

Jó lenne, ha legalább a centrumokban rutinszerűen elérhetővé válna minden olyan speciális eszköz, technológia, amely 2019-ben már hozzáférhető. Ezen a fórumon nehéz lenne mindezt részletezni. Ugyanakkor például azokról a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokról és a kollégák terheit csökkentő okoseszközökről, amelyekkel rendszeresen kopogtatnak az ellátórendszer ajtaján, már nemcsak teoretikusan kellene beszélgetni, hanem régen finanszírozott módon kellene a mindennapokban használni.

Mit gondol arról a 249 elektromos autóról, amelyet a kormány három­milliárd forintért vásárolt

a kórházaknak? Áldás vagy átok?

Intézménye válogatja. Van, ahol nagyon örülnek neki, van, ahol ebből a pénzből sokkal fontosabb eszközök beszerzésére vágytak volna.

A kórházszövetség rövid és hosszú távú tervei között mik szerepelnek? Mire fognak javaslatot tenni az egészségügyi kormányzatnak?

Mindenképpen erősíteni kell a betegségek megelőzését, ezenkívül az akut esetek ellátása után a betegeket, amint lehet, otthonukba vagy rehabilitációt, krónikus betegek ellátását biztosító intézményekbe kellene szállítani. A prevenció és az utógondozás támogatásával akár már a jelenlegi finanszírozást is hatékonyabbá lehetne tenni, és az ellátórendszert két irányból is fel lehetne szabadítani. Világszerte tendencia, hogy a betegszámhoz képest egyre kevesebb ember dolgozik az egészségügyben, amit csak a hatékonyságot növelő innovációk alkalmazásával és a képzés és a szakképzés megerősítésével lehet pótolni. Mivel az okos- és zöldkórházaké a jövő, minden lépésünket ennek a figyelembevételével kell terveznünk.