Elszaladtak a hazai áramárak, segítene, ha több, olcsó import érkezhetne
A növekvő szén-dioxid-kvótaárak miatt jelentősen megdrágult Németországban a villamos energia az utóbbi másfél évben, ám Magyarországon még nagyobb volt az áremelkedés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legújabb elemzése szerint. Ebből kiderül, hogy az éves zsinórtermékért (a folyamatosan, azonos minőségben termelt, vagyis a legkeresettebb áramért) a hazai tőzsdén szeptemberben 11 euróval kellett többet fizetni megawattonként a 2020-as szállításra, mint Németországban, ahol az ár tavaly szeptember óta 48 és 52 euró között mozog. Áprilisban még csak 6-7 euró volt a két piac közötti árkülönbség.
A különbözet növekedését részben az erőműparkok eltérő összetétele okozza – magyarázzák az elemzésben. A szén-dioxid-kvóta drágulása a németországinál jobban növeli a magyarországi áramtermelés költségét, mert a hazai termelésben kisebb a megújulók aránya, a fő kibocsátó Mátrai Erőmű hatékonysága pedig alacsonyabb, mint a németországi ligniteseké. További ok, hogy a szén-dioxid-kvótaárak növekedése miatt az árampiacon a szén helyett egyre inkább a gáztüzelésű erőművek kerülnek ármeghatározó szerepbe. Magyarországon viszont ez sem segít, mert a földgáz nagykereskedelmi ára is magasabb, mint Németországban, ezért gáztüzelésű erőműveink is drágábban termelnek. Arra nem tér ki az elemzés, hogy a gáz miért drágább a hazai nagykereskedelemben, mint a németországiban. (A MEKH legutóbbi, szeptemberre vonatkozó gázpiaci monitoringjának 2020-as árakat mutató grafikonján nem szerepelnek a hazai CEEGEX jegyzései, csak az ausztriai CEGH-é, az Európában meghatározó hollandiaié és a németországi EEX-é. A rövidebb határidejű termékek ábráin viszont a hazai gázár tartósan magasabb, mint a szerepeltetett nyugat-európaiak.)
Az áram hazai drága voltának másik fontos oka, hogy a szűkös határkeresztező kapacitások miatt csak korlátozott mennyiségben importálható a tőlünk északra olcsóbban előállítható villamos energia. (Ugyanakkor a hazai rendszerirányító, a Mavir Zrt. a közelmúltban egyebek mellett a határkeresztező kapacitások folyamatban lévő bővítéséről is tájékoztatta a Világgazdaságot.)
A magyar–német árkülönbséghez végül az is hozzájárul, hogy nőtt az importált, olcsó forrásokért folyó verseny. A balkáni országok például többet vásároltak Magyarország felől, mert a tavalyinál alacsonyabb volt a megújuló alapú termelésük, Románia pedig az adóterhek növekedése és egyéb szabályozási változások miatt vált nettó exportőrből szinte folyamatosan importáló országgá.
A német és a magyar piac közötti árkülönbözet csökkenését elsősorban az új szlovák–magyar határkeresztező kapacitások megépülésétől várja a hivatal, de – mint hangsúlyozza – a versenyképes áron történő gázellátás is kulcsfontosságú a hazai ipar villamosenergia-költségeinek mérséklésében.
