Régiós előnyben a gyógyszeripar

Tavaly csaknem 40 milliárd forinttal 1003 milliárdra esett a Magyarországi Gyógy­szergyártók Országos Szövetségéhez (Magyosz) tartozó tizenöt tagvállalat kibocsátása 2017-hez képest. Bruttó hozzáadott értékük 511 milliárd forintról 468 milliárdra csökkent a Nézőpont Intézet tanulmánya szerint. A tagvállalatok 80 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe – mondta az intézet vezérigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a tanulmányt bemutató háttérbeszélgetésen.

Bár – mint Mráz Ágoston Sámuel rámutatott – Magyarország számos összehasonlításban nem áll az élen a visegrádi régióban, a gyógyszeripara azonban, például az egy alkalmazottra jutó 58,9 millió forint nettó árbevételét tekintve, megelőzi Lengyelországot, ahol ez az érték 55,6 millió forint. Ezenfelül a hazai gyógyszeripar hozzáadott értéke 466 milliárd forint, míg a lengyelországi 350, a csehországi 147, a szlovákiai pedig 21 milliárd forint. Az intézet elemzője, Rózsa Péter hozzátette, hogy a visegrádiak közül csak Magyarország gyógyszertermék-külkereskedelme pozitív: a tavalyi exportja 1764 milliárd, az importja 1494 milliárd forint volt.

Rózsa Péter a hazai gyógyszeripar tavalyi megtorpanása kapcsán rámutatott, hogy több gyógyszergyártó számolt be gazdasági nehézségekről, és az ágazatnak 20 milliárd forint többletköltséget okozó szerializáció (egyedi gyógyszer-azonosítási kötelezettség) kedvezőtlen hatásairól. Ugyanakkor Mráz Ágoston Sámuel az exportadatok alapján továbbra is stratégiai jelentőségűnek nevezte a gyógyszeripart, amelynek tizennyolc év alatt megkétszereződött a kivitele. A hazai gyógyszeripar foglalkoztatottainak száma tavaly 2 százalékkal csaknem 20 ezerre nőtt. A bruttó havi átlagkereset 532 ezer forint volt a szektorban, jóval több a bruttó 330 ezer forintos nemzetgazdasági átlagnál. A területen magas, 43 százalékos a felsőfokú végezettségűek aránya. A gyógyszeripar a 12 százalékos kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításaival a hazai feldolgozóipar leginnovatívabb ágazata. E 12 százalék 77 milliárd forintot tesz ki, míg országosan 654 milliárd jut k+f-re.

„A szerializáció okozta gazdasági hátrányokról folyamatosan egyeztetünk a kormánnyal, amelynek az asztalára két fontos javaslatot is letettünk” – mondta Greskovits Dávid, a Magyosz elnöke, de részleteket nem közölt. Ugyanakkor – mint mondta – e javaslatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott egészségipari stratégia is tartalmazza. A stratégiát a tervek szerint még az idén elfogadja a kormány.

„A Richter Gedeon Nyrt. termelékenységét 10-20 százalékkal rontották az egyedi gyógyszer-azonosítás miatti beruházási költségek” – közölte Bogsch Erik, a társaság elnöke, aki a gyógyszeripar kompenzációs igényét mintegy tízmilliárd forintra tette. Kérdésre válaszolva azt mondta, Magyarországon, más uniós országokkal ellentétben, nem cél a gyógyszerárak emelése. A Richter évente majdnem 200 millió doboz gyógyszert gyárt, ezek egy része nem vényköteles. Ám a dézsmabiztos csomagolás és az egyedi azonosítás, dobozonként 70 forintos többletköltséggel számolva, 11 milliárd forint pluszkiadást jelent a társaságnak. A Magyosz tagvállalatai tavaly a belpiacra több mint 145 millió doboz gyógyszert állítottak elő.