Cél az egészségügy uniós egységesítése

Európai egészségügyi minimumszolgáltatás meghatározását tűzte ki célul Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, aki a program elkészítéséhez szakmai szervezetek támogatását is kérte. Ujhelyi egy konferencián kifejtette: a cél az, hogy meghatározzák az egészségügyi ellátások rendszerét, amelyet minden európai állampolgár számára biztosítani kell az uniós tagállamokban. Az ellátás minőségének egységes sztenderdekre kell épülnie. Átlátható, számonkérhető módon vezetett uniós központi várólistákra van szükség, elérhetővé kell tenni a térítésmentes rákszűréseket, a tagállamok GDP-arányos egészségügyi költése pedig érje el a 7,5 százalékot.

Bár jogilag egy EU van, egészségi állapot és az egészségügyi rendszerekhez való hozzáférés alapján két Európáról beszélhetünk – mondta Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A MOK célkitűzése, hogy az egészségügyi ellátást egységesítse, átláthatóvá tegye. A kamara támogatja, hogy az uniós intézmények technológiai értékeléseket készítsenek az ellátórendszerek eredményességéről és hatékonyságáról. Az egységes ellátási csomag megállapítására reagálva Kincses elmondta: számos olyan terület létezik, ahol az egységesítés megoldható, de van, ahol nem. Részterületeken lehet egységesíteni, máshol pedig irányelveket lehet meghatározni.

A konferencián elhangzott, hogy nincs önálló egészségügyi ügynöksége az EU-nak, fontos lenne egy ilyen szervezet. Az egész unióban nagy a mozgás az egészségügyi szektorban, nem csak Magyarországon van tehát munkaerőhiány, így megreformált munkakörülményekre éppúgy szükség lenne, mint szektorális EU-s minimálbér megállapítására.

Magyarországon több mint hétszáz háziorvosi és fogorvosi praxisban nincs alapellátó orvos. Ez nemzetközi összevetésben is magas szám, ráadásul bő tízszeres a különbség a fővárosi és a Békés vagy Nógrád megyei üresen álló praxisok között. Magyarország 2018-ban a GDP 6,6 százalékát költötte egészségügyi kiadásokra, és ezzel a fejlett országok listájának utolsó negyedébe került. A magánzsebből fizetett egészségügyi költés aránya ellenben magas, eléri a 30 százalékot, ugyanez Lengyelországban 23, Romániában 21 százalék.

A magánzsebből költés

30

százalékos arányt képvisel