Februárban utalják a megemelt ösztöndíjakat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFebruártól ismét változik a hallgatói normatíva, éves összege 2020-tól 166 600 forintra nő hallgatónként. Tavaly ugyanez 128 520 forint volt, 2007 és 2018 között pedig 119 ezer forint, vagyis tizenegy évig nem változott az összeg. „A felsőoktatási ösztöndíjakra a központi költségvetésben 2020-ban 3,5 milliárd forint többletforrás jut” – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Hozzátették: a kormány két lépcsőben emelte a hallgatói juttatások összegét, tavaly 8 százalékkal, idén pedig újabb 30 százalékkal nőtt a diákonként megpályázható összeg.
„Még 2018 végén fogadta el az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében 2020-tól a hallgatói normatíva 40 százalékkal növekszik” – mondta lapunknak Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A döntés értelmében februárban folyósítják az első emelt összeget a hallgatóknak, mind a tanulmányi, mind a szociális ösztöndíjasoknak. Az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányi ösztöndíját öt hónapra határozzák meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb a hallgatói normatíva 5 százalékánál. Ez az összeg idén 8300 forint, tavaly pedig 6500 forint volt. Az ösztöndíjakra egyébként minden tanulmányi félévben újra kell pályázniuk a hallgatóknak.
A szabályozás azt írja elő, hogy a hallgatói normatíva legalább 20 százalékát a szociális ösztöndíjakra kell fordítaniuk a felsőoktatási intézményeknek. A HÖOK adatai szerint ezeknek az ösztöndíjaknak az átlagos összege havonta 15–25 ezer forint között mozog, és a hallgatók
10 százaléka jogosult. A tanulmányi ösztöndíjak esetében az egyetemek döntik el, hogy a jövőben ugyanazok a hallgatók kapnak-e ösztöndíjat, mint eddig, és a nekik járó összeget emelik meg 40 százalékkal, vagy pedig marad a mostani ösztöndíjak mértéke, de cserébe több diák kap juttatást. Murai László szerint a lemorzsolódás súlyos probléma az egyetemeken, és legtöbbször a hallgatók megélhetési problémáihoz köthető. Példaként említette az albérletárak emelkedését, amin a mostani ösztöndíjemelés is enyhíthet.
A 2018-as Eurostudent kutatás szerint egy-egy hallgató havonta mintegy 130 ezer forintból gazdálkodik Magyarországon. Ebből 80 ezer forintot a szülői támogatás tesz ki, a többit jellemzően diákmunkából teremtik elő. Majdnem minden második hallgató rendszeresen dolgozik, naponta átlagosan csaknem 2,6 munkaórát. A legtöbb hallgatói normatívát az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapja, mivel ebben az intézményben a legmagasabb a hallgatói létszám. Hatféle hallgatói juttatást támogat az állam, ilyen például a lakhatás, a tankönyv- és jegyzetvásárlás, valamint a sport- és kulturális tevékenységek. Az előbbire évente 67 200 forint, a többire pedig 14 566 forint adható.
Kétszázezer egyetemista
A 2019–2020-as tanévben a felsőoktatásba felvett hallgatók száma meghaladja a 89 500-at, ami 4500-zal több, mint az előző évben, és 2014 óta ez a legnagyobb létszám. Állami finanszírozású képzésre mintegy 66 ezren, a hallgatók mintegy 74 százaléka járhat. Az Oktatási Hivatal statisztikai adatai szerint a 2018–2019-es tanévben a felsőoktatás nappali képzésein 200,1 ezer – az előző évinél 1,1 százalékkal kevesebb – fiatal tanult. | vg
