Kevesebbet kellett fűtenie az országnak

Csak alig 2 ezrelékkel, de nőtt a magyarországi távfűtésdíj-fizetők száma 2018-ban. A csaknem 680 ezer ügyfél döntő hányada lakossági vevő volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) éves összefoglalója szerint. A távfűtött lakások aránya az észak-dunántúli régióban volt a legmagasabb, 27,37 százalék, és a Dél-Alföldön a legalacsonyabb, 10,72 százalék. Ezek az arányok egyébként az évek során nagyjából stabilak, csak egy-egy új fűtőmű üzembe helyezése, vagy egy régi leállítása változtat rajtuk érdemben. A vizsgált évben a hazai lakásállomány 15,57 százaléka volt távfűtéses. (Ennél nagyobb, 45,38 százalékos arányt képviselnek a központi fűtéses lakások, amelyeknek nagyjából a felét fűtik gázzal, a másik felét egyéb energiahordozóval.) Nem lakossági díjfizetőből 19 767 volt 2018-ban, vagyis kicsit kevesebb, mint 2017-ben. Az érintett épületeket körülbelül 220 távhőrendszer látta el.

A szolgáltatók által eladott, és részben saját termelésből származó hő 33,97 petajoule-nyi 2018-as mennyisége jócskán elmaradt az előző évi, mintegy 37 petajoule-tól. Az okok közül a hivatal az enyhe téli időt emelte ki, de lehetett némi szerepe a takarékoskodásnak és a további épületszigeteléseknek is.

A hőigények kielégítésében évről évre nő, de még így is csak körülbelül egynyolcadnyi arányú a gázmotorok szerepe. Az elmúlt években szintén nagyobb lett, de 2018-ban éppen esett a hő mellett áramot is adó, úgynevezett kapcsolt energiatermelés mennyisége. Esett a kazánok, a geotermikus berendezések és az egyéb, közvetlen hőtermelő technológiák által leadott hő mennyisége is. A hivatal kimutatta továbbá, hogy hő előállításához az előző évhez képest összességében kevesebb földgázra, szénre, kőolajszármazékra és nukleáris energiára volt szükség 2018-ban. Kevesebb fogyott a megújulók közül a legnagyobb súlyt képviselő biomasszából, a feleakkora mennyiségben hasznosított geotermikus forrásból, továbbá biogázból és az egyéb energiahordozókból is. Végső soron tehát csak a kommunális hulladék és a napenergia hőcélú hasznosítása nőtt.

A hazai távfűtés egészének csaknem a 72 százaléka földgázon alapult. Ezt a szakértők általában túl nagy, egyetlen energiahordozónak való kitettségnek tekintik. A magas arány ráadásul visszaütött a vizsgált évben, ugyanis egy gigajoule hő előállításához szükséges gáz átlagosan 2821 forintjukba került a távhőtermelőknek, míg egy évvel korábban csak 2441-be. (Az azt megelőző években drágább volt a gáz.) Ám így is esett a szolgáltatók által vásárolt hő szabályozott átlagára, mégpedig gigajoule-onként 2556-ról 2519 forintra. Összesen 6,67 milliárd forintot költöttek hővásárlásra. A gáz aránya egyébként a finnországi távhőtermelésben 12,4, a szlovéniaiban 26,5, a svédországiban 2 százalékos volt a MEKH példái szerint. Ugyanezekben az országokban a megújulók (45,2 százalék), a szén (55,6 százalék), illetve ismét a megújulók (63,7 százalék) domináltak a hőtermelésben.

A hazai távhőtermelőknek és -szolgáltatóknak 2018-ban összesen kicsit több, mint 4900 alkalmazottjuk volt, valamivel kevesebb, mint 2017-ben.

A csökkenés az enyhe télnek tudható be, de közrejátszhatott a takarékoskodás és az épületszigetelés is