Struktúrájának átalakítása révén rentábilissá válhat a hazai egészségügy

A kormány 36,5 milliárd forintból indította el a hazai egészségügyi ellátórendszer struk­túraátalakítását, amely a tervek szerint olyan gyorsan történik, ahogy a betegellátás lehetővé teszi – válaszolta a Világgazdaságnak Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a tegnapi tájékoztatón. Reményei szerint e lépések révén rentábilissá válik az egészségügy.

A kormány a múlt év végén döntött arról, hogy a kórházak 79,4 milliárd forintos adósságából rendez 42,8 milliárd forint lejárt tartozást, és 36,5 milliárd forintot fordít az adósság újratermelődésének megelőzésére. Az idén 184 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mint tavaly – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kórházak konszolidációja érdekében a miniszter szerint számos körülményen kell változtatni azért, hogy a korszerű, 21. századi ellátást a betegek szolgálatába tudják állítani. Így például újra kell gondolni és definiálni a tevékenységeket, ki kell alakítani a teendőknek megfelelő egészségügyi ellátórendszert, amelynek követnie kell a finanszírozási és a kapacitási kereteket.

Kásler Miklós kiemelte, hogy az egészségügyi struktúra átalakítása három részre osztható: a fekvőbeteg-ellátó, a járóbeteg-ellátó és a korszerű diagnosztikai tevékenységet végző intézmények többletfinanszírozásának megújítására. Az állam 17,7 milliárd forintból támogatja azokat a kórházakat, amelyek amiatt igényeltek több forrást, mert a finanszírozási keretük felett láttak el speciális eseteket. A járóbeteg-szakellátók 15,7 milliárd forintot kapnak, a molekuláris biológiai vizsgálatok finanszírozását pedig 3,15 milliárddal egészíti ki az állam a miniszter felsorolása szerint.

Kásler Miklós példaként említette, hogy tizenöt kórháznak egyáltalán nincs adóssága, ilyen a miskolci, a győri és az egri, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. A deficit nélküli, de többletfinanszírozásban részesülő kórházak január 15-ig állíthatják össze, hogy mire kívánják fordítani e pénzt. Javaslataikat a kórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ véleményezi majd. Ezt követően, a fenntartó jóváhagyása után használhatók fel az összegek.

Magyarországon évente százmillió alkalommal találkoznak az orvosok és a betegek, egy állampolgár átlagosan 10-11-szer fordul meg az alapellátásban. Kásler Miklós hozzátette, hogy 2017-ben a fekvőbeteg-ellátók 1,9 millió beteget láttak el, és az utóbbi tíz évben hatról öt és fél napra csökkent egy magyar beteg kórházban töltött ideje. Az intézmények ágykihasználtsága ezalatt 75 százalékról 65 százalékra esett, de közben megnőtt a szakrendelők forgalma. Az utóbbi kapcsán jelentkező pluszkiadásokat kompenzálja most az állam az említett 15,7 milliárd forintból. A miniszter hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell, sőt meg is kell szüntetni a nagymértékben eladósodott kórházak tartozásait. A legnagyobb mínuszban lévő intézmények közé tartozik például a Péterfy utcai, a Békés megyei, a makói és a hódmezővásárhelyi kórház.

Az idén a tavalyinál

184

milliárddal több jut

az egészségügyre

Még egyeztetni kell

Az Egészséges Budapest programra az állam az idén negyvenmilliárd forintot fordít, 2027-ig pedig 700 milliárdot. Az új dél-budai centrumkórházzal kapcsolatban a fővárosnak is vannak észrevételei, de politikai döntés még nem született – válaszolt a miniszter a Világgazdaság kérdésére. | VG

Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy tizenöt kórháznak egyáltalán nincs adóssága