Megint több lett a császármetszés

Egy év alatt 1 százalékkal emelkedett a hazai kórházakban a császármetszések aránya, tíz év alatt pedig 9 százalékos az emelkedés. Tavaly a szülések 42,3 százaléka végződött császármetszéssel, ez 83 750 szülésből 35 431 eset – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból, amelyeket a Világgazdaság megkeresésére küldtek el. Tavalyelőtt a műtéti beavatkozások aránya még 41,4 százalék volt. A legkevesebb császármetszés 2019-ben a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházban történt: itt a szülések 23 százaléka végződött hasi műtéttel, de hasonló az arány az egri Markhot Ferenc oktatókórházban, illetve Budapesten, a Szent Imre Kórházban is. A NEAK adatai szerint tavaly a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetben a szülések 57 százaléka végződött császárral, a fővárosban a Szent János Kórházban, a Honvédkórházban és a Semmelweis Egyetem kórházában is több volt a császáros, mint a hüvelyi úton történő szülés.

„Jelenleg is tervezés alatt van a császármetszésműtétek elvégzésére vonatkozó új protokoll, amely a szülészeti és az újszülöttellátásra is vonatkozik. Az új szakmai szabályrendszerben a bababarát, családbarát ellátás szempontjai érvényesülnek, és figyelembe veszik az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb ajánlásait is” – írta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a Világgazdaság megkeresésére. Annak kapcsán, hogy milyen állami finanszírozás vonatkozik a szülések levezetésére, kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyelőre nem elemezte a császármetszések számának 1 százalékos emelkedését, de a MOK általában a protokollszerűen szabályozott működés híve – mondta lapunknak Kincses Gyula, a MOK elnöke. Azt is jelezte, hogy a szervezetnél nagyobb problémának tartják, hogy egyes megyék kórházai között a császármetszések számát tekintve szakmailag vagy demográfiailag nem indokolható különbségek vannak. Ezt a NEAK is megerősítette. A magas számok hátterében bizonyos esetekben vélhetően az orvos és az anya megegyezése áll. Ez azonban nem tekinthető megfelelő szakmai indoknak, hiszen vannak olyan kórházak, ahol hiába zajlik több magas kockázatú szülés, mégis kevesebb császármetszés történik. Az OECD legutolsó, 2017-es adatai szerint nemzetközi összehasonlításban is magas itthon a császármetszések száma: 28 vizsgált állam közül Magyarország a 25. helyen állt. Ennél hátrébb csak Lengyelország, Korea és Törökország szerepel, ez utóbbi országban ezer szülésből 531 végződik császármetszéssel.

A WHO ajánlásai szerint a nőknek több beleszólást és döntési lehetőséget kellene biztosítani a saját szülésükkel kapcsolatban. Egyebek mellett az is szerepel az ajánlások között, hogy meghaladott a vajúdás időbeli korlátozása, és a tágulás óránként 1 centiméterrel történő számítása sem reális elvárás. Hozzáteszik, hogy a nők vajúdásának gyorsítása szintetikus anyagokkal és a császármetszések számának emelkedése nem feltétlenül indokolt. Hagyni kell az édesanyákat, hogy szabadon választhassák meg a vajúdási pozíciójukat, beleértve a guggoló vagy ülő testhelyzetet, és fájdalomcsillapítási lehetőségeket is fel kellene ajánlani számukra. A WHO legújabb kutatása szerint a szülések maximum 19 százalékának kellene császármetszéssel végződnie.

„Szemléletváltásra van szükség nemcsak a szülő nők, hanem a szakorvosok részéről is a hüvelyi és a császáros szülések tekintetében – nyilatkozta a Világgazdaságnak Veisenberger Eleonóra dúla, biológus, perinatális szaktanácsadó-jelölt. A szakember ugyanakkor kiemelte, hogy nem kizárólag magyar jelenség a császármetszések számának emelkedése, ez a módszer egyre elterjedtebb a világban. Az is probléma, hogy Magyarországon egy császárral szülő nőnek nehéz a második vagy a többedik szüléséhez olyan orvost találnia, aki arra biztatná, hogy hüvelyi úton szülje meg a gyermekét. „Pedig a statisztikai adatok szerint a hegszétválás kockázata még az 1 százalékot sem éri el” – tette hozzá a dúla. Szerinte fontos lenne elérni, hogy a magyar szülész-nőgyógyászok transzparensen vállalják, hogy a praxisaikban miként alakul a császármetszések aránya.

Beszélni kell róla

A Császárvonal másfél éve foglalkozik a császármetszéssel szülő anyák edukálásával, a társadalom érzékenyítésével – mondta Kiss Verus egészségügyi újságíró. Tabudöntő fotókiállításuk mellett a császármetszés hatásairól is sokat beszélnének, mivel a műtéttel végződő szülés nem egy utóhatások nélküli rutineljárás.