Összehangoltan és gazdaságosan folytak a 2014–2020-as ciklusban a hazai uniós társfinanszírozású közlekedésfejlesztési projektek az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedésért felelős államtitkárának, Mosóczi Lászlónak az értékelése szerint. A tegnapi háttérbeszélgetésen ismertette, hogy az időszakban a Széchenyi 2020 programban eddig 651 projekt nyert támogatást, összesen több mint 2 ezermilliárd forint értékben, sőt e programokon kívül is jutott forráshoz a terület.
A legtöbb támogatás, 2012 milliárd forint az IKOP-ból (Integrált közlekedésfejlesztési operatív program) érkezett, az ebből megvalósított fejlesztések értéke a túlvállalással együtt mintegy 1780 milliárdot tett ki. A támogatott projektek száma alapján azonban a TOP (Terület- és településfejlesztési operatív program) vezet 500 projekttel, a jóváhagyott kerethez viszonyított lehívások arányában pedig a Vekop (Versenyképes Közép-Magyarország operatív program), 48 százalékkal. E régióra a teljes támogatás 28,5 százaléka, 578 milliárd forint jutott, ebből Budapest 353 milliárdot nyert. A főváros legnagyobb költségvetésű közlekedésfejlesztési projektje az M3-as metróvonal 172 milliárd forintos felújítása.
„Az IKOP-ban 67 kilométer gyorsforgalmi út épült, és további 19 kilométer újult meg, ezek a számok 2023-ig várhatóan közel 200, illetve 31 kilométerre nőnek” – közölte az államtitkár. A Világgazdaságnak adott válasza szerint a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozási szerződését mindkét fél szeretné aláírni a tavaszi, Kína+17 ország csúcstalálkozó előtt.
Az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) 7500 milliárd forintos keretéből Magyarország az utolsó fillérig lekötötte a saját 333 milliárdját, sőt további kilencmilliárdot is az általános borítékból. A következő ciklusban az Európai Bizottság javaslata szerint Magyarországnak csak mintegy 240 milliárd forint jutna. „A Magyarországnak járó források észszerűtlen mértékű megvágása a magyar kormánynak elfogadhatatlan. Abba sem nyugodhatunk bele, hogy a gazdagabb nyugat-európai országok fejlesztéseit a kohéziós alap terhére támogassák” – jelentette ki Mosóczi László.
Formálódik a tesztpályaprojekt
Az ITM megkereste a vasúti tesztpálya lehetséges majdani használóit annak tisztázására, hogy miként tudnának részt venni a Szolnok és Törökszentmiklós térségében létrejövő létesítmény építésében. A pálya két lépcsőben készülne el Mosóczi László válasza szerint: a kisebb, majd a nagyobb sebességű járművek igényeihez igazítva. | VG
