Csődhullámot és megtisztulást hozhat a járvány a légi közlekedésben

Már február közepén, amikor még elsősorban csak Kínát érintette a koronavírus terjedése, lehetett érezni, hogy a légitársaságok súlyos árat fizethetnek, ha a kórt nem sikerül gyorsan megállítani. Az akkori intézkedések következtében járatok ezreit törölték, elsősorban kínai városok és a világ más nagyváro­sai között. Az igazi övön aluli ütés a Covid–19 vírus európai behurcolása volt, és az, hogy a félelem még a kórokozónál is gyorsabban kezdett terjedni. Habár Európában a karantént elrendelő központi intézkedések jóval lassabban születtek meg, a híradások gyakran pánikkeltő hangvétele gyors reakcióra késztette a lakosságot és a vállalatokat, ami az utazások tömeges lemondásához és az üzleti utak letiltásához vezetett. A légitársaságok most már brutális mértékben kezdik megritkítani a járatokat. A Lufthansa, Európa egyik legnagyobb szereplője, először csaknem a 25 százalékát állította le átmenetileg a járatainak a koronavírus miatt, majd a héten ezt 50 százalék fölé emelte. Hasonló mértékű csökkentésről döntött a legnagyobb diszkont-légitársaság, a Ryanair is. Érdekesség, hogy a két piacvezető cég részvényeinek árfolyama is szinte teljesen együtt mozog. Február közepén mindkét társaság kurzusa 15 euró körül járt (előbbi a frankfurti, utóbbi a dublini tőzsdén), majd a járvány kitörését követően tíz euró közelébe estek, a legfrissebb hírek hatására a Lufthansa már a tíz eurót is áttörte lefelé.

Előnyben a telekonferencia

Gyakorlatilag nehezebb olyan céget találni a nemzetközi szolgáltatást nyújtók között, amely nem törölte járatainak legalább 10-15 százalékát a kihasználatlanságra, illetve a vírustól való félelemre hivatkozva. Ez pedig egyértelműen negatív hatással lesz a szektor idei teljesítményére és természetesen a cégek profittermelésére is. Hétről hétre magasabb számokkal jönnek elő a piaci elemzők azzal kapcsolatban, hogy vajon milyen mértékű bevételkiesésre lehet számítani. Februárban még csak 30 milliárd dolláros bevételcsökkenésről, egy hete viszont már 113 milliárd dolláros globális veszteségről beszélt a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), és a szám napról napra nő. Az üzleti utazások szervezésében és lebonyolításában részt vevő szektorok együttesen 820 milliárd dolláros bevételkieséssel szembesülhetnek az idén, az ilyen célú globális költés a korábban 2020-ra betervezett összeg fele lesz csupán. Az iparág nemzetközi szakmai szervezete, a GBTA friss felmérése szerint a legnagyobb érvágást Kína szenvedi el, ahol 404 milliárd dollárral zuhanhat a költés. Nem is csoda, hiszen az oda irányuló üzleti utaknak várhatóan a 95 százalékát törlik, ami a légitársaságok, személyszállítók, vendéglátóipari egységek és szálláshely-szolgáltatók számára rendkívüli érvágás lesz. Ázsia többi részén is 80 százalék fölötti az útlemondások aránya, és ebben az üdülési célú utak még nincsenek benne. Európában az üzleti utak fele megy a kukába. Azzal is meg kell barátkozni, hogy a járvány után minden másképp lesz: az utazási szektor profitjából legnagyobb szeletet kihasító üzleti utak száma és hozadéka jóval alacsonyabb szinten stabilizálódhat. A cégek is rájönnek, hogy a kommunikációs technológia fejlődésével időt és rengeteg pénzt tudnak megtakarítani. Sokkal kevesebb lesz az olyan pénzszórás, amely tavaly még a Nissant jellemezte. A megbukott Carlos Ghosn nevével fémjelzett korszakban egy menedzsert külföldre négy-öt kísérő követett. A számukat mára egyre, kivételes esetben kettőre csökkentették azzal, hogy amit lehet, telefonon intézzenek el az üzletemberek. Ha ez általánossá válik, az a légitársaságok bevételeit is rendesen erodálja.

Küzdenek a vikingek

Az idő haladtával egyre több légitársaságnál már nem a profitabilitásról, hanem az egyszerű túlélésről szól a történet. Az első komolyabb versenyző, aki bedobta a törölközőt, a Flybe brit regionális légitársaság volt, amely március 5-én azonnali hatállyal beszüntette a működését, és az összes járatát törölte. A cég 2300 alkalmazottat foglalkoztatott, és 68 repülőgépe volt, tehát egyáltalán nem mondható kicsinek a piacon. A következő áldozat a Norwegian Air lehet, amely korábban sikerrel lovagolta meg a fapados forradalmat, de közben túl nagyra nőtt az étvágya, és rá kellett ébrednie, hogy interkontinentális viszonylatban nem működőképes a fapados modellje. A gyors terjeszkedés során vészesen eladósodott Norwegian talpra állítási programját váratlan események nehezítik. Tavaly márciusban a 18 Boeing 737 MAX típusú gépét kellett hirtelen kivonnia a forgalomból a modell légi katasztrófái nyomán elrendelt repülési tilalom miatt, most pedig a koronavírus rontja el a költségracionalizálási programjának eddig elért sikereit. A cég árfolyama csak az idén 70 százalékkal gyengült az oslói tőzsdén.

A légi közlekedési piac az elmúlt évek pozitív gazdasági tendenciáinak köszönhetően eléggé telítetté vált. A 2008-as válság óta minden évben bővült, és sok cég halogatta a gazdaságos modellre való átállást. Az elmúlt tíz évben az utasok száma 2,4 milliárdról 4,5 milliárdra nőtt, ám a pozitív folyamat az idén megtorpanhat, sőt, szinte garantált az utasszám csökkenése. A diszkont-légitársaságok folyamatosan szívták el a kereslet jókora részét a hagyományos cégektől. Utoljára nagyobb megtisztulást a 2001-es szeptemberi terrortámadások után láthattunk, amikor hasonló mélypontra jutott a légi közlekedés az utazások biztonságába vetett hit megingása miatt. A Malév mellett sok olyan cég dobta be a törölközőt, amely elavult üzleti modellje miatt tartósan veszteséges volt.

Állami cégek lélegeztetőgépen

Könnyen elképzelhető, hogy a mostani események hasonló megtisztulást hoznak. Noha tavaly több fontos szereplő is csődöt jelentett (Germania, Aigle Azur, Thomas Cook, Adria Airways), számos olyan vállalat maradt, amelyek pengeélen táncolnak, és évek óta küzdenek a hatékony üzemeltetésre való átállás feladatával. Az utóbbiak közül a három legnagyobb, ma is nemzeti színekben repülő társaságot, az Alitaliát, az Air Indiát és a Thai Airwayst érdemes kiemelni. Az Alitalia életben tartásával Róma az állami Ferrovie dello Stato vasúttársaságot bízta meg, a privatizációra adott határidőt azonban folyamatosan tologatják. Igaz, érdeklődői ostromról sem lehet beszélni: az EasyJet és a Delta beszállásához fűzött remények egyelőre elszálltak. A vírusriadó karanténjába zárt Itália kormányának most kisebb dolga is nagyobb annál, hogy mit tegyen az Alitalia nevű csődtömeggel. Hasonló gondok nyomasztják az indiai kormányt, amely hiába keres vevőt a fapadosokkal vívott versenyben alulmaradt Air Indiára. A legújabb aukciót tavaszra hirdették meg. Folyamatban van az utóbbi öt évben két utasszállítóját is elveszítő Malaysia Airlines értékesítése is.

A dinamikusan fejlődő légi cégeknél is nagy törés következhet be, a Wizz Air álomszerű terjeszkedése például megakadhat. A cég háza tájáról érkező, a drasztikus járatcsökkentések mellett elbocsátásokról, a szállítási szerződések újratárgyalásáról, a fizetési feltételek módosításáról szóló hírek legalábbis erre utalnak. Ez azonban gyakorlatilag sablonmegoldás, a szektor valamennyi szereplőjénél lázasan számolgatnak ilyenkor, megnézve, hol lehet a legkisebb vérveszteséggel a legtöbbet megspórolni. Amerikában is megcsappant az utazási kedv, de ott a java még hátravan. Ahogy terjed a koronavírus, úgy válnak óvatosabbá az emberek. A kötelező járattörlések mellett a már megvásárolt jegyek ingyenes átváltásával próbálkozik a United, az American, a Delta és a Southwest, remélve, hogy a járvány lecseng, és a későbbre halasztott útjaikat nem lemondják, hanem bepótolják az emberek.

Leállítják az üresjáratokat

Válsághelyzetben különösen visszatetsző, hogy légitársaságok akár teljesen üresen is hajlandók üzemeltetni a járataikat a felkapottabb úti célokra, nehogy elveszítsék az úgynevezett résidőt, amely az adott repülőtéren való landolás és felszállás jogát testesíti meg. Ha nem használják ki a lekötött kapacitást, szankciókkal, végső esetben a résidő elvesztésével büntethetik őket. Az Európai Bizottság is érzékelte a problémát, Ursula von der Leyen elnök a héten a repülőtéri résidőkre vonatkozó szabályok felfüggesztését kezdeményezte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került légitársaságok kisegítésére.

A tragikusnak ígérkező év paradox módon mégis jót tehet a hatalmas fölösleges kapacitásokkal küzdő szektornak. Az ilyen válságokban a gyengék elhullanak, vagy könnyű felvásárlási célponttá válnak, míg az idejében váltó cégek megerősödve jöhetnek ki az extrém helyzetből.