A hálózatkutatások módszertanát más járványügyi helyzetben is lehetne alkalmazni
A globális méretűvé duzzadt koronavírus-járvány erős hatást gyakorol Magyarország gazdasági folyamataira, és a lakosság mindennapjait is átírja, de országrészenként más-más módon. A közösségi korlátozó intézkedések hatékonyak, így sikerült Magyarországon a járványt a csoportos megbetegedések szakaszában tartani. „Adatbányászati eszközökkel és innovatív megközelítéssel segítjük az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkáját” – mondta az ITM online konferenciáján Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója. Így például a mobilszolgáltatóktól kapott, anonimizált cellaadatokból is látszik, hogy jelentősen nőtt az otthonmaradási index. A matematikusok által a járvány megfékezésére javasolt 50 százalékos kontaktcsökkenés helyett a nagyvárosokban februárhoz képest 80, a kisebb városokban 70, a kistelepüléseken 55 százalékkal kevesebb személyes találkozás volt. A kialakított módszertannal egy olyan hosszú távú mutatót tudtak képezni, amellyel egy esetleges újabb járványügyi helyzetben is lehet monitorozni a társadalom mozgásának sűrűségét.
A kontaktusok csökkenéséhez jelentősen hozzájárult a bölcsődék és az óvodák időszakos bezárása, ami 38,6 ezer bölcsődést és 330,5 ezer óvodást, valamint a szüleiket érintette. A tantermen kívüli oktatás a nappali közoktatásban 1,1 millió gyermeket és fiatalt érint, a felsőoktatásban pedig 285,1 ezer hallgatót – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
A különösen veszélyeztetett, 65 éves vagy annál idősebb, 1,9 millió fős korosztály a lakosság ötödét adja. A lakosság ezen részének többsége a családjával él, de mintegy háromtizede egyedül. Az utóbbiak aránya főként az Alföld és a Dél-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a legtöbb fővárosi kerületben lényegesen meghaladja az országos átlagot. A hazai települések 21 százalékán volt tartós bentlakásos, illetve átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmény a KSH legfrissebb adatai szerint, ezeknek 90 ezer ellátottjából 55 ezer volt időskorú. A 65 éves és annál idősebb népesség 3 százaléka élt ilyen intézményekben, amelyek kihasználtsága összességében 96 százalékos volt.
Az óvodák bezárása
330,5
ezer kisgyermek családját érintette
