Alig javul a globális atombiztonság

Magyarország a vizsgált 154 ország közül a hatodik legjobb helyre került annak alapján, hogy lopás ellen mennyire védettek a létesítményeiben lévő nukleáris anyagok. Abból a szempontból ötödik lett 47 ország listáján, hogy a nukleáris létesítményei mennyire tudnak ellenállni egy esetleges szabotázsnak. Magyarország az előbbi összevetésben 90 pontot szerzett meg a Nuclear Security Index (NSI) 100 pontjából, az utóbbiban pedig 84-et. A vizsgálatot a Nuclear Threat Initiative (NTI) végezte. Az Országos Atomenergia Hivatal közleménye kiemeli, hogy az ötödik alkalommal elvégzett felmérésben az idén először a nukleáris anyagok mellett más radioaktív anyagok védettségét is vizsgálták.

Ám nem volt elégedett az NTI. Mint honlapján rámutatott, az elmúlt két évben világszerte jelentősen lelassult a nukleáris biztonság erősítése, holott 2012 és 2018 között még jelentős volt az előrelépés. A szervezet a lendületvesztést a nukleáris biztonsági csúcstalálkozó 2016-os lezárulásával, illetve más magas szintű nemzetközi összefogás kényszerítő erejének hiányával magyarázza. E hiány éppen olyan időszakban jelentkezik, amikor a terroristaerők erősödnek, nő az internetes támadások veszélye, és még geopolitikai tényezők – mint a koronavírus-járvány – is nehezítik a nemzetközi együttműködést.

Így azután, bár sok országban szigorították a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozást, és támogatták a globális normák szigorítását, számos helyen és globálisan is romlott a 17 részterület alapján vizsgált indexek értéke. Nem szerzett pluszpontot semmilyen területen 2018 óta a nyolcvan helyszínén vizsgált Magyarország sem. Mivel pedig egy alpontban (a nemzetközi biztosítékok szempontjából) a két évvel ezelőtti 56 pont után most csak 44-et szerzett, míg néhány más ország viszont javította a mutatóit, Magyarország említett hatodik, illetve ötödik pozíciója egy-egy hellyel rosszabb a két évvel ezelőttinél. Az ez évtől vizsgált egyéb radioaktív anyagok védettsége alapján az NTI nem rangsorolta a 175 országot és Tajvant, ehelyett azon politikáikat és intézkedéseiket értékelte, amelyeket az úgynevezett piszkos bombák előállításához is használható sugárzó anyagok ellopásának megakadályozására hoztak. Mint kiderült, a radiológiai biztonság nemzetközi felépítése rendkívül gyenge: kórházak, egyetemi laboratóriumok, ipari létesítmények ezreiből tulajdoníthatók el ilyen anyagok. Bár egy radioaktív piszkos bomba nem okoz tömeges sérülést, a vele járó környezeti és pszichológiai károk hatalmasak, ahogyan a szennyezés eltávolításának költségei is. Ráadásul az így szennyezett helyeken még évekig nem végezhető munka. Jó hír viszont Laura S. H. Holgate, az NTI elnökhelyettese szerint, hogy azok a célok, amelyekre ezeket az anyagokat használják, gyakran megvalósíthatók más technológiákkal is.

Az index alapján a katonai célra is használható nukleáris anyagok biztonsága szempontjából már ötödik éve Ausztrália áll az élen, ahogyan harmadik éve a szabotázsok elleni védekezés terén is. Saját korábbi besorolásán összességében Pakisztán javított a legtöbbet.

Ajánlásában az NTI hangsúlyozza, hogy a nukleáris biztonság erősítése érdekében a politikának nagyobb figyelmet kell szentelnie ennek a területnek. Megállapítják, hogy egyetlen ország sem számolta fel a katonai célra használható nukleáris készleteit, amelyek bár csökkennek, de lassabban, mint korábban. A hatóságok elvárásai nem teljes körűek, igen gyengék például a belső fenyegetettség elhárítása, a biztonsági és az internetes kultúra terén. E hiányosságok pótlása mellett a létesítmények fizikai védelmét is erősíteni kell. Az intézkedések erősítése és egységesítése érdekében az országoknak az eddiginél szorosabban kell együttműködniük a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.

Az NTI hangsúlyozza, hogy a nukleáris biztonság erősítése érdekében a politikának is fel kell lépnie