Július a gázerőművek hónapja volt

B. H. L. | A hazai iparnak kevesebb, az erőműveknek több gázra volt szükségük júliusban, az együttes igény pedig nagyjából annyi volt, mint a korábbi évek júliusaiban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalója szerint. A csúcsnapi fogyasztás viszont kiemelkedő volt, szintén a gáztüzelésű erőművi termelés megugrása miatt. Megerősödött az év korábbi szakaszaiban még alacsony intenzitású földgázbetárolás, a mennyiség a júniusi 3 terawattóráról 5,2 terawattórára emelkedett, nagyrészt ennek következtében pedig 2,5 terawattórával nőtt a nettó import. A hónap végén a hazai tárolók telítettsége már 85 százalékos volt. Már most nagyobb készlet van a tárolókban, mint amekkorára szükség lehet a hazai piac téli zavartalan ellátásához, ugyanakkor piaci alapon és külföldre szállítási céllal továbbra is érdemes lehet tárolni – mutat rá a MEKH.

A vizsgált hónapban a hazai áramtermelés 50 százalékát nukleáris kapacitások, 12 százalékát lignitegységek, 11 százalékát korszerű, kombinált ciklusú gázerőművek, 7,8 százalékát (de csúcsidőszakban 20-24 százalékát) naperőművek adták. A karbonsemleges termelés aránya 65 százalékos volt, egyes negyedórákban 50–79 százalék között változott. A kijárási korlátozások alatti visszaesés után az elmúlt négy hónapban a bruttó villamosenergia-fogyasztás fokozatosan közeledett 2019 azonos időszakának fogyasztási szintjéhez. Júliusban az átlagos fogyasztás már csak 93 megawattal volt alacsonyabb, mint 2019 azonos időszakában.

A hónapban korlátozottan voltak elérhetők Magyarország felé a határkeresztező importkapacitások. Nem csoda, hogy Magyarországon jellemzően magasabb volt a másnapi zsinórtermék ára, mint az összehasonlításban szereplő országokban.

Az áramtermelés egyes negyedórákban 79 százalékban is karbon­sem­leges volt