Nem kérnek a koncesszorból

Változtatásokat kér a hulladékgazdálkodási törvény tervezett módosításában a szakmai érdekképviselet, amely az erről szóló levelét elküldte az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), a témában érintett további tárcák vezetőinek és az Országgyűlés három bizottságának. A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) egyik fő aggálya, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tervezett államosítása, majd egyetlen koncesszornak történő koncesszióba adása a terület piaci szegmensére is kiterjedne. Így állami ellenőrzés alá kerülne a környezetvédelmi termékdíjas termékek hulladékait, valamint (a jövőben) a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá tartozó hulladékokat érintő tevékenység. Ugyanakkor – hangsúlyozza a HOSZ – ellentétes az uniós rendelkezésekkel, hogy koncesszor lássa el az utóbbiakkal kapcsolatos közvetítői feladatokat is. (A koncessziós pályázatot a tervek szerint jövőre írják ki – a szerk.)

A tervezet szerint a koncesszor mesterséges ál­la­mi monopóliumot kapna a visszaváltási díjas hulladékokat érintő tevékenységekre, miközben a hulladék birtokosai – a lakosság és a gazdálkodó szervezetek – elvesztenék tulajdonosi rendelkezési jogukat, ám finanszírozniuk kellene a koncesszor tevékenységét. Ráadásul a koncesszor önkényesen választhatna alvállalkozót, érdemi kontroll nélkül működhetne, emiatt pedig ellehetetlenülhetne a ma hatékonyan, piaci alapon működő hulladékgazdálkodó magánszektor – érvel a szövetség. Mint rámutat, koncesszió csak ott működhet eredményesen, ahol nincs elég piaci szereplő, de Magyarországon csaknem 750 hulladékkereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes van.

„Nem működik jól a szegmens, még mindig túl sok hulladék kerül a lerakóba” – közölte a Világgazdasággal a fenti panaszok egy része kapcsán Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára. Mint mondta, az érintett területen mérsékelt a verseny, a hulladéknak sem a gyűjtése, sem az újrahasznosítása nem olyan arányú, amilyennek lennie kellene. „Az állam a folyamatnak nem az ipari részét kívánja egységesíteni, hanem a gyűjtést és a szelektálást. Az újrahasznosítás azoknál marad, akik azt eddig is végezték. Annyi változik, hogy a feldolgozók, akik a hulladékot eddig a saját hálózatukon keresztül gyűjtötték – itt egy elég jelentős, nehezen átlátható szürkezónát találtunk –, sokkal több hulladékhoz juthatnak majd a rendszert jól működtető koncesszortól” – mondta az államtitkár, aki 300-400-ra tette az érintett piacon működő cégek számát, rámutatva, hogy a HOSZ által közölt adatba az egyéni vállalkozók is beleértendők.