A gázblokkok mutatója nőtt a legjobban

A Paksi Atomerőmű maradt a hazai energiatermelés legmeghatározóbb eleme 2019-ben is, nemcsak az előállított áram nagy mennyisége miatt, hanem azért is, mert blokkjai szinte megszakítás nélkül működtek. Tervezett karbantartás miatt a korábbinál ritkábban csökkentették a létesítmény teljesítményét. Mindez annak a következménye, hogy az evvel a munkával egybeeső fűtőelemcsere már nem 12, csak 15 havonta történik. Okoztak még persze kényszerpihenőt kisebb, nem tervezett javítások, illetve az, hogy amikor nagyon megcsappant az ország áramigénye, a paksi termelést is csökkenteni kellett. Bár erre az úgynevezett visszaterhelésre 11 alkalommal is sor került, az atomerőmű kihasználtsága így is 92,36 százalékos volt a 2018-as 89,23 százalék után. Erősített a gázüzemű gönyűi létesítmény is: az idő 67,33 százalékában működött.

Mintegy 10 százalékkal, 53,85 százalékosra fékezett be viszont a Mátrai Erőmű hadrafoghatósága. Mivel pedig ez az ország legnagyobb energetikai szénfelhasználója, országosan is esett a szénapalú áramtermelés. A gázzal dolgozó Dunamenti Erőmű 3. blokkja majdnem duplázva 47 százalékosra javította a kihasználtságát, és bár hasonló arányút ugrott az 1-es és 2-es blokk is, így is csak 1,2 százalékra tornászták fel a kihasználtságukat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – a fenti adatokat is közlő – éves jelentésében kiemeli, hogy 2019-ben elsősorban a gáztüzelésű erőművek kihasználtsága növekedett. A hagyományos energiatermelésben tavaly nem történt érdemi fejlesztés, de a jórészt naperőműveket jelentő megújuló alapúban igen, ez utóbbiak révén a hazai erőművek együttes teljesítménye egy év alatt csaknem 563 megawattal gyarapodott. Ám ennek csak töredéke hasznosult, mert a naperőművek szerényen növekedő együttes kihasználtsága csak 16,01 százalékot tett ki. Az arány 30,16 százalékos – 2 százalékkal jobb a 2018-asnál –, ha csak a nagyobb naperőműveket nézzük, és azoknak is csak a nappali működését.

A szélerőművekre a teljes idő 24,75 százalékában lehetett számítani (plusz 4,03 százalék), a vízerőművekre pedig 42,06 százalékban, ez majdnem 2 százalékos visszaesés.

Piros jelzés a hagyományos gázcsőprojekteknek

Míg a hazai áramtermelés ötödrészben a földgázra támaszkodik, az Európai Bizottság – a zöldmegállapodásban 2050-re megcélzott klímasemlegességre hivatkozó – rendelettervezete szerint 2022 után kizárnák a hagyományos új gázinfrastruktúra- és kőolajvezeték-beruházásokat a közös érdekű projektek (PCI) köréből, azaz nem adnának hozzájuk támogatást. A dekarbonizáció jegyében viszont megjelennének infrastruktúra-kategóriák, például az intelligens gázhálózat, a megújuló és dekarbonizált gázok (biometán, hidrogén, szintetikus gázok) hálózatba integrálását támogató beruházások, és a hidrogén-infrastruktúra, a megújuló energiával történő hidrogéntermelés pedig támogatást kapna. A módosítás uniós tárgyalása 2021. januárban, a portugál uniós elnökség alatt kezdődik el.