Az egészségügyi dolgozók többsége aláírta a szerződését

ÚJ JOGVISZONY | Ahol arra szükség van, átcsoportosítással biztosítanak majd megfelelő körülményeket

K. R. | Az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését a hétfő esti adatok szerint, de az arány akár még 96 százalékig is felmehet – mondta Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató. Ezt nagy eredménynek tartja, hiszen több mint 110 ezren dolgoznak az állami egészségügyi rendszerben, vagyis 5500-ra tehető azoknak a száma, akik nem fogadták el az új feltételeket. Arra viszont nem tért ki, hogy hányan vállalták a részmunkaidőt, és hányan a teljes foglalkoztatást. Úgy véli, minden garancia megvan arra, hogy az ellátás színvonala az ország bármely területén legalább az eddigi szinten maradjon, sőt akár javulhat is. Felidézte, hogy bár sok volt a kétkedő és a kritikus vélemény, az egyénre lebontott tárgyalások és az információáramlás hatására végül meggyőző eredmény született. Nyilatkozni vasárnapig kellett, az új törvény szerinti foglalkoztatás hétfőn kezdődött. Kiemelte, hogy a tárgyalásokon számos kérdés, aggály fogalmazódott meg, ezeket a kórházi vezetőkkel egyeztetve gyűjtik össze. Jenei Zoltán úgy fogalmazott: „teljes garanciát lehet adni” arra, hogy a járvány alatt is biztosítva van az egészségügyi ellátás, arról pedig nyitottak közösen gondolkodni, hogy a következő időszakban miként tehetnek még többet a minőség javításáért. Megjegyezte, hogy vannak olyan kisebb városi kórházak, amelyekben egy-egy területen nagyobb létszámban nem írták alá az új szerződést, ezeken a helyeken átcsoportosítással biztosítanak majd megfelelő körülményeket.

„A munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben, ha a dolgozók 5 százaléka felmond, az aggodalomra ad okot” – reagált a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Becsléseik szerint a szakdolgozók között 2-4 ezerre tehető azoknak a száma, akik nem írták alá a szerződésüket. Ők közvetlenül a frontvonalban teljesítenek szolgálatot a fekvőbeteg-ellátásban, márpedig a járványügyi helyzetben nehéz hadra fogható kollégákat találni, és a felmondások miatt egy-egy teljes osztály működése is ellehetetlenülhet – tette hozzá a kamara elnöke.

A közösségi oldalakon megjelent információk tanúsága szerint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház II. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztálya működésképtelenné vált, mert a szakorvosok mindössze 20 százaléka vállalta az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt – közölte maga az intézmény orvos igazgatója, Dobosi Zsolt. Az osztály emiatt nem tudta vállalni a gasztroenterológiai és vérzőellátást, a peremterületek mellett a XVIII. kerület általános belgyógyászati ellátását sem. A szegedi klinikákon háromszáz dolgozó záradékkal látta el a szerződését. A Világgazdaságnak is eljuttatott levelükben azt írták: az ügyeleti díjak és egyéb bérkiegészítések sok helyen tisztázatlanok, ezért ha május 31-ig a klinikai központ és az egyetem vezetése nem teljesíti az elvárt feltételeket, akkor a kollektíva él a munkaviszony felmondásának lehetőségével. A budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályáról a 28 orvos közül 5 orvos és 2 rezidens nem marad az intézményben, az 54 szakdolgozóból pedig 17-en döntöttek a távozás mellett, a kórházban átcsoportosításokkal oldják meg az ellátást.

Az egészségügyi rendszer új feltételeit

5500

dolgozó nem fogadta el