Készülődhet a majdani koncessziós cég
A hulladéktörvény módosítása lehetővé tette azon hulladéktulajdonosok kompenzálását, amelyek eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek minősülnek. A törvény korábbi változatából Áder János köztársasági elnök hiányolta a hulladéktulajdonosok kártalanítását – így azt ezért alá sem írta –, majd az Alkotmánybíróság elrendelte, hogy kellően differenciált rendszer jöjjön létre az ellentételezésre.
A módosítás szerint az arra jogosult gazdálkodó szervezetnek meg kell állapodnia a neki járó kártalanításról az állammal, az állam által kijelölt szervezettel vagy az állammal e célra szerződött koncesszorral – a törvény szerint az utóbbi létrehozása a cél –, és ezt az egyezséget szerződésbe kell foglalniuk. Ha 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor a hulladékgazdálkodási rendszer hatósági felügyeletére kijelölt Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bármelyikük kérésére megállapíthatja az adott tétel értékét, vagy kimondhatja az értéktelenségét. Az érintett hulladéktermelőnek azonban díjat is kell fizetnie a „hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért”.
A módosított törvény azt is lehető teszi, hogy az eredeti hulladéktermelő maga hasznosítsa a hulladékát.
Ugyanakkor a hulladéktulajdonosok valódi köre jóval nagyobb annál, mint amekkora jogosulttá vált a kártalanításra. Van ugyanis saját termelésű, pénzben kifejezett értékű hulladékuk a magánszemélyeknek és a közintézményeknek is, de ők a törvény végleges változata szerint is kötelesek ingyen átadni a hulladékukat, holott azért eddig pénzt is kérhettek a piaci szereplőktől. Az új rendszerben az iskolai papírgyűjtésért sem jár pénz.
Azoknak a gazdálkodó szervezeteknek viszont, amelyek nem minősülnek eredeti hulladéktermelőnek, de 2023. július 1-jén – a koncessziós rendszer indulásakor – rendelkeznek olyan hulladékkal, amely az intézményi hulladékgazdálkodási résztevékenység alá esik, jár a kompenzáció. Ehhez viszont az érintett hulladékot 2023. szeptember 30-ig át kell adniuk. A koncessziós társaságot a piac tartja majd el: jár neki a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díj, részesedést kap a termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjból, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből és a fenntartási költségekből. A társaságé a tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel is.
A törvény azzal az indoklással tette kizárólagos állami feladattá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson felül a tevékenység piaci részét is, mert az nem hatékony, emiatt pedig bizonytalanná válik az uniós tagállamok kötelezettségévé tett hulladékgazdálkodási cél elérésre. A Zöld Ipar Magazin című szakmai folyóirat másként látja: sok más mellett attól tart, hogy a koncesszori rendszer nem lesz hatékony, ellehetetlenülhet viszont a nagy hatékonyságú, piaci alapú hulladékgazdálkodói magánszektor.
A MEKH közleményben jelezte, hogy felkészült új feladataira, egyebek mellett pedig méltatta, hogy az új törvény a hulladékot nyersanyagként kezeli. A Klímapolitikai Intézet rámutatott, hogy a törvénymódosításnak köszönhetően csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás, javulhat az újrahasznosítás aránya. A szelektív hulladékgyűjtés a következő években a veszélyes háztartási, a bio- és a textilhulladékokra is kiterjed. A települési hulladék 55 százalékát kell újrahasznosítani 2025-re, míg 2035-re már a 65 százalékát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.