Egyre nagyobb lesz a hiány szaktanárokból

Koncsek Rita | Míg évente 600-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, addig például 2020-ban alig 300 fiatal kezdett ilyen szakon tanulni. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz tanár – mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke. Az általános iskolák harmadában van a kelleténél kevesebb természettudományos tárgyakat oktató szaktanár. Csak kémiatanárból országosan 2657 hiányzik. A budapesti gimnáziumok 38, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiatanár, Nógrád megyében a hiány ennél a tárgynál 70 százalékos.

„Az utóbbi időben a klasszikus tanári szakok, mint a kémia–fizika, biológia–fizika, biológia–kémia, alig tudtak elindulni a felsőoktatásban” – mondta a Világgazdaságnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Emögött sokszor az energiaszektor, az élelmiszeripar vagy az egészségügy elszívó hatása áll. Az pél­dául, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint csökkennek az óraszámok, leginkább a természettudományos órák esetében érezhető – tette hozzá Horváth Péter. A kevesebb tanóra miatt a biológia, fizika, földrajz területén jelentkező pedagógushiány valamiféle haladékot kapott. Azonban az, hogy a NAT bevezetése felmenő rendszerben történik, a következő tanévben tovább gerjesztheti a szaktanárhiányt, mert a 11–12. évfolyamon van biológiaoktatás, az új NAT-tal viszont a korábbihoz képest a 9. évfolyamon is magas óraszámmal jelenik meg a biológia – mondta. Most ősszel még több biológiatanárra lenne szükség, a következő két évben pedig mérséklődhet a szaktanárhiány ezen a területen.

„A városi iskolákban kisebb, a kistelepüléseken azonban igen nagy hiány van biológia-, földrajz-, kémia- és fizikatanárból” – mondta a Világgazdaságnak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke. A felső­oktatás nem követi a Nemzeti alaptanterv változásait, hiszen hamarosan bevezetik az újfajta természettudományos tárgyakat, de ilyen típusú pedagógusképzés egyelőre nincs a felsőoktatásban – mondta a PSZ megyei elnöke. Még képlékeny a természettudományos oktatás jövője, az új NAT szerint tématerületek lesznek. Óriási a lemorzsolódás, a két év gyakornoki munka után a fiatal pedagógusok egyharmada marad a pályán. A fizetések alacsonyak, a kezdőbérek bruttó 200 ezer forint körül alakulnak, tíz év tanítás után is bruttó 335 ezer forintot kap egy pedagógus. Így a tanárok bére egy átlagos diplomásétól 30-40 százalékkal marad le, amit az OECD 2020-ban készült tanulmánya is megerősít. Kérdéseinkkel megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Oktatási Hivatalt is, de nem válaszoltak.

A budapesti gimnáziumokban a szükségesnél

38

százalékkal kevesebb

kémiatanár dolgozik