Negatív rekord a nyelvvizsgázók számában
Soha nem volt olyan kevés nyelvvizsgázó az elmúlt tíz évben, mint 2020-ban – ezt mutatják az Oktatási Hivatal (OH) statisztikai adatai, amelyek már a teljes tavalyi évet tükrözik – mondta lapunk megkeresésére az OH. Tavaly 86 ezer nyelvvizsgázó közül 59 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítványt, míg egy évvel korábban 124 ezer próbálkozó közül 82 ezren vizsgáztak sikeresen. A legtöbben, 65,5 ezren angol, 15,4 ezren német, 979-en pedig francia nyelvből voltak sikeresek.
Az OH adatai szerint tavaly négyen próbálkoztak ógörögből, mindenki sikeres vizsgát tett, dán nyelvből mind a kilenc próbálkozó megkapta a vizsgabizonyítványt. Lengyel, cseh, örmény és beás cigány nyelvi vizsgát senki nem tett 2020-ban, a 126 magyarnyelv-vizsgával próbálkozó külföldi közül pedig csak 84-nek sikerült megszereznie a nyelvvizsgapapírt.
„Idén a 2017–2018-as évihez hasonló számokat várnak a nyelvtanárok, vagyis 115–120 ezer között lehet a nyelvvizsgázók száma. Jellemzően a vizsgák 60-65 százaléka szokott sikeres lenni” – mondta a Világgazdaságnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam vizsgaközpont vezetője. Hozzátette: áprilisban oldódni látszanak a korlátozó intézkedések, a diplomaszerzéshez kapcsolódó nyelvvizsga-követelmény alóli felmentés pedig tavaly csak egyszeri volt, így idén nem kapják meg a diplomájukat azok a felsőoktatásban tanulók, akiknek nincs meg a nyelvvizsgájuk.
A pandémia miatt megváltoztak a nyelvtanulási szokások is, a szakember szerint lényegesen szélesebb kör ismerte meg és fogadta be az online tanulás lehetőségét.
A tanulók többsége ugyanakkor kiegészítő lehetőségként tekint erre, elsődleges választásuk továbbra is a személyes oktatás marad. A nyelvtanulók körülbelül 10-15 százaléka választhatja a következő egy-két évben a fizetős nyelvtanulási vagy tanfolyami lehetőségek közül első helyen az online megoldást – véli Rozgonyi Zoltán.
Az online nyelvvizsgákkal kapcsolatban az látszik, hogy elfogadottá váltak, de népszerűségük nagyban függ a körülményektől – mondta a szakember. Példaként említette, hogy amikor néhány hete – március közepén –, a felvételik és a diplomák miatti nyelvvizsgafőszezonban átmenetileg megszűnt a tantermi hagyományos vizsga lehetősége, akkor az Euroexam vizsgáira jelentkezők 65 százaléka élt a helyette felkínált otthoni, online vizsga lehetőségével. Tavaly ősszel pedig, amikor párhuzamosan élt együtt a két lehetőség, a vizsgázók mintegy 20 százaléka választotta az online változatot, 80 százalék a járványhelyzet ellenére is ragaszkodott a papíralapú, tantermi vizsgához.
Az Euroexam nem emelt árat, a 2019-es nyelvvizsgadíjakkal dolgozik, de például a Telc nyelvvizsgaközpontjában a B2-es komplex vizsga díja 32 500-ról 35 800 forintra nőtt, az ELTE Origó Nyelvi Centrum ötezer forinttal emelte a díjakat az alap-, a közép- és a felsőfokú nyelvvizsgák esetében a tavaly januári árakhoz képest, és a Corvinus Nyelvvizsgaközpont is drágított néhány ezer forinttal.
Nőtt a támogatás összege
A nyelvvizsga-támogatás 35 éves korig vehető igénybe, mindig az érvényes minimálbér maximum 25 százalékának megfelelő összeg igényelhető vissza a Magyar Államkincstártól. Idén emelkedett a minimálbér, így a támogatás is. A 2020-ban vagy 2021. januárban befizetett vizsga esetén 40 250 forint, 2021. február 1-jétől befizetett díj esetén viszont már 41 850 forint a támogatás.
