Súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2014–2020-as uniós ciklusban Magyarország eddig a rendelkezésre álló források 62 százalékát hívta le Brüsszelből – derült ki az Európai Bizottság legfrissebb, április végi állapotot tükröző adataiból. Korai lenne kongatni a vészharangot, hiszen a fejlesztési időszak hét plusz két éves, azaz 2022 decemberéig kell elérni a száz százalékot. Az uniós átlag 59 százalék, hazánk a csehekkel holtversenyben a 12. helyen áll. A visegrádi térség másik két tagja, Lengyelország 64 százalékkal a 10., míg Szlovákia 48 százalékkal a sereghajtók egyike.
Magyarország 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből mostanáig 15,43 milliárd eurót folyósított, ami a 350-es forint-euró tervezési árfolyammal számolva 5400 milliárd forintnak felel meg. A kormány tavaly a forintgyengülésre reagálva két lépcsőben módosította a lehívásoknál alkalmazott kurzust, amely előbb 318,87 forintról 332,16-ra, majd 350-re emelkedett. Az eredmények alapján tapintható a súlypontáthelyezés a hazai fejlesztéspolitikában, hiszen négy hónap alatt mindössze 1 százalékponttal kúszott feljebb a lehívási mutató, míg a múlt év végén erős hajrával a novemberi 56 százalékról december végére 61 százalék lett.
A már korábban kifizetett előlegeken túl az uniós társfinanszírozású beruházások fejlesztési számlájának brüsszeli kiegyenlítése nem folyamatos, hanem időszakos. Jelzésértékű, hogy míg Magyarország az év első négy hónapjában 61-ről csak 62 százalékra lépett előre, addig a közösségi átlag 55-ről 59 százalékra nőtt. A következő húsz hónapban 9,58 milliárd eurót, azaz több mint 3350 milliárd forintot kell még átpréselni a rendszeren. Mivel tavaly az ország az összes forrás 19 százalékát hívta le egy naptári év alatt, a fennmaradó 38 százalék hazahozatala ezen a ponton nem irreális cél.
Nemcsak a 2014–2020-as ciklus zárását, hanem a 2021–2027-es nyitását is felülírta azonban a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása. A kormány eddig elsősorban állami eszközökkel igyekezett beruházásra és munkahelyteremtésre ösztönözni a vállalatokat, az Európai Bizottsággal pedig a helyreállítási alap felhasználásának tisztázása kapott prioritást. Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli látogatásán már egy héttel ezelőtt egyértelművé tette Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének, hogy a helyreállítási alapból Magyarország a neki járó 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással tervez, a 3384 milliárdos hitel felvételével egyelőre nem kíván élni. Ezzel együtt a tervezett márciusi start helyett a következő hetekben várhatóan már valóban megjelennek az első 2021–2027-es vállalkozásfejlesztési pályázatok is.
