Tegyünk a fenntartható növekedésért!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) első alkalommal publikálta Fenntarthatósági jelentését, amelynek célja, hogy megvizsgálja és mérhetővé tegye hazánk hosszú távon fenntartható felzárkózásának kulcstényezőit. Az elmúlt évtized gazdasági és versenyképességi reformjainak köszönhetően hazánk 2013-tól egyensúlyi felzárkózási pályára állt, és megkezdődött a versenyképességi fordulat is. Egy ország társadalmi-gazdasági modelljét azonban csak akkor tekintjük hosszú távon fenntarthatónak, ha a reálgazdasági tényezők mellett annak pénzügyi, társadalmi és környezeti erőforrásai is fenntartható módon hasznosulnak a sikeres felzárkózás és társadalmi jólét elérése érdekében. A jelentés a pénzügyi, társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság terén több mint száz, 98 százalékban objektív mutatót vizsgál. Ezek alapján az MNB Fenntarthatósági jelentésében Magyarország a 15. helyezést érte el a 27 uniós tagállam között. Hazánk kissé megelőzi a visegrádi versenytársak átlagos helyezését, azonban némileg elmarad az uniós átlagtól. A többi között a zöldfordulat és a digitalizáció segítené számottevően a magyar modell fenntarthatóságának erősítését.

A fenntarthatóság jelentősége és a magyar jegybanki

megközelítés

„Természet, erkölcs, tudás, tehetség. A társadalmak értékét, hatékonyságát e négy tényező szorzata fejezi ki. Így van ez már ma is, de a jövőben még inkább így lesz.” A Fenntarthatósági jelentés elején található idézet Kopátsy Sándor magyar közgazdásztól származik, aki számos perspektivikusan gondolkodó társával együtt a gazdasági-társadalmi berendezkedések hosszú távú jólétének elérését és fenntartását kívánta megragadni T. E. T. T. – A minőség társadalma című könyvében.

A fenntarthatóság és a fenntartható felzárkózás kifejezések még nem szerves részei a gazdaságpolitikai döntéshozatalnak, a közgazdasági gondolkodásnak és a mindennapi életnek. Ezért szükséges a 21. század gazdasági és társadalmi konvergenciáját meghatározó keretrendszer kidolgozása, az abban elért eredmények számszerűsítése és visszajelzésre alkalmassá tétele. A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben jelentette meg A jövő fenntartható közgazdaságtana című könyvet a jövőnket leginkább meghatározó globális trendek és problémák feltárása céljából. Az MNB Fenntarthatósági jelentése e kiadvány szellemiségében vizsgálja hazánk hosszú távú boldogulásának helyzetét és kilátásait.

Egy ország gazdasági-társadalmi berendezkedését akkor tartjuk fenntarthatónak, ha környezeti, társadalmi, pénzügyi és reálgazdasági erőforrásai is fenntarthatóan hasznosulnak a hosszú távú jólét elérése és fenntartása érdekében. Az ENSZ szerint a jövőbeli generációk jövőbeli szükségletei kielégítésének ellehetetlenítése nélkül kell a jelen erőforrásait felhasználni, ezáltal biztosítva egy ország állampolgárainak hosszú távú jólétét. A jegybanki jelentés nem az egyes országok által középtávon elérhető teljesítményt kívánja megragadni, hanem a jelenlegi nemzetgazdasági és társadalmi modellek hosszú távú fenntarthatóságát. Ehhez a nemzetközi fenntarthatósági rangsorok szempontjait is vizsgálva létrehoztuk az MNB Fenntarthatósági Indexet, amely négy fő terület, a környezet, a társadalom, a pénzügy és a reálgazdaság alapján ragadja meg hazánk hosszú távú felzárkózásának kilátásait.

Mely területeken ért el hazánk kiemelkedő eredményt?

Az egységnyi gazdasági kibocsátásra jutó energiafelhasználás hazánkban mintegy 20 százalékkal javult az elmúlt tíz évben, azonban ez a szint továbbra is 1,7-szerese az uniós átlagnak. Szintén az uniós élmezőnybe tartozik hazánk az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése tekintetében, mivel 1990-hez képest 32 százalékkal csökkent a kedvezőtlen klímaváltozást elősegítő gázok emissziója, miközben a V3-országokban a mérséklődés mértéke 30, az Európai Unióban 21 százalékos volt. A zöldpénzügyek érettségére utal, hogy 2020-ban Magyarországon volt a legmagasabb a kibocsátott állampapírok között a zöldkötvények aránya, mintegy 6,2 százalék.

A lopások és a szándékos emberölések száma alacsonyabb az EU átlagánál, a vagyoni és a jövedelmi egyenlőtlenségek, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya uniós átlag alatti Magyarországon. Ezek mellett a stabil makrogazdasági és -pénzügyi fundamentumok is elősegítik, hogy hazánk fenntartható felzárkózása folytatódhasson. A magyar gazdaság átlagos növekedése (2,1 százalék) a kilencedik legmagasabb volt 2010 és 2020 között az Európai Unióban, ami meghaladta az uniós átlagot (0,9 százalék), azonban kis mértékben elmaradt a V3-országok átlagától (2,3 százalék). A gazdaság eredményes bővüléséhez az is hozzájárult, hogy 2019-ben a második legmagasabb beruházási rátával (27,2 százalék) rendelkezett Magyarország az EU-ban. A beruházások magas szintjének fenntartása a fenntartható felzárkózás érdekében továbbra is fontos feladat.

Mely területeken van szükség

a növekedési és jóléti tartalékok felszabadítására?

A jövedelemhez viszonyított lakásárak a negyedik legmagasabbak Budapesten az uniós fővárosokat vizsgálva, és a súlyosan elégtelen lakáskörülmények között élők aránya is viszonylag magas Magyarországon. A mediánjövedelemhez igazodó lakásárak és bérleti díjak jelentősen javíthatnák a demográfiai fordulat kiteljesedését. A fenntartható jólétet elérő országok a szellemi tőkéjükre építik gazdaságukat, így a reál végzettségűek, illetve digitális készséggel rendelkezők arányának javítása elengedhetetlen. Fenntartható társadalom egyúttal csak az állampolgárok fizikai és mentális egészsége mellett képzelhető el.

A hazai bankrendszer a második legdrágábban működő az EU-ban, mivel a hitelintézetek eszközarányos működési költsége eléri a 2,4 százalékot, ami lényegesen magasabb a V3- és az EU27-átlagnál is. A működési költségeket az online bankolás és a hitelfelvétel elterjedésével lehet csökkenteni.

A magyar számok elmaradtak a régiós (140) és az uniós átlagtól (139) is. A fintech megoldások bővülése szintén elősegítheti a tőkéhez való hozzáférés költségeinek minimalizálását, ami a pénzügyi fenntarthatóság egyik kulcseleme.

A munkatermelékenység évente átlagosan 3,5 százalékkal bővült 2017 és 2019 között Magyarországon, meghaladva az uniós átlagot (0,8 százalék), valamint a nagyvállalatok és a kkv-k közötti hatékonysági különbség is mérséklődött, ez utóbbiban azonban jelentős növekedési tartalékok vannak. A vállalati innováció erősítése a GDP 1,5 százalékát kitevő kutatás-fejlesztési kiadások növelésével és az újonnan bejegyzett szabadalmak számának emelkedésével valósítható meg. A digitális megoldások – a vállalatirányítási szoftverek, a big data, a felhőmegoldások és a mesterséges intelligencia elterjedése – a magyar kkv-k körében egyelőre a második legalacsonyabb Magyarországon. A vállalati digitalizáció segítheti a tudásintenzív gazdasági szerkezetre történő váltást és az EU-hoz viszonyított növekedési többlet fenntartását.

Az erdős és fásított területek aránya a hatodik legalacsonyabb az Európai Unióban, a faállomány gyarapodását, a fenntarthatóság erősödését segítheti elő évente egymillió új fa ültetése. A szennyvízhálózathoz csatlakozó háztartások aránya a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, ezen a téren állami támogatásra van szükség. A magyar államadósságon belül a külföldi tulajdon részaránya jelentősen a régiós és az uniós átlag szintje alá csökkent.

A bruttó GDP-arányos államadósság 60 százalékos szint alá mérséklése és az államadósság átlagos hátralévő futamidejének növelése érdemi tartalékot jelent a fenntarthatóság szempontjából.

Magyarország főbb eredményei a Fenntarthatósági Indexben

A Fenntarthatósági Indexhez felhasznált mutatók összesítése alapján hazánk 51,8 pontot szerzett, amely kissé magasabb volt a V3-országok átlagánál (51,1 pont), és mindössze 2,1 ponttal maradt el az EU átlagától (53,9 pont). A környezeti fenntarthatóság terén érte el hazánk a négy terület közül a legkedvezőbb helyezést (11.), mivel az energiatermelést és -felhasználást, a természeti erőforrásaink igénybevételét, továbbá a zöldpénzügyeket jellemző mutatókban összességében a régiós és az uniós átlagnál is kedvezőbb a magyar teljesítmény. Magyarország gazdasági növekedésének fenntarthatósága (16.) meghaladja a többi visegrádi ország átlagos teljesítményét, azonban kissé elmarad az EU-átlagtól. A társadalmi fenntarthatóság (18.) és a fenntarthatóság pénzügyi dimenziója (21.) terén Magyarország az uniós és visegrádi versenytárs országok átlagos eredményénél gyengébb teljesítményt mutat. Az országok relatív fejlettsége és az MNB Fenntarthatósági Index értékei között viszonylag erős kapcsolat mutatható ki. | VG