Stratégiai jelentősége van a Föld legnagyobb szigetének
Ritkán kerül be a hírekbe Grönland, most azonban napok óta a Dániához tartozó szigetről cikkeznek, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök felvetette a megvásárlásának ötletét.
A Föld legnagyobb szigete az Atlanti-óceán északi részén fekszik, ezáltal logisztikai és geopolitikai szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
Ez már a második világháború idején bebizonyosodott, amikor 1941 és 1945 között az Egyesült Államok számos katonai létesítményt hozott létre a szigeten, elsősorban rádióállomásokat, időjárási állomásokat, kikötőket, raktárakat, tüzérségi állásokat és kutató-mentő állomásokat. Grönland fontos szerepet játszott az észak-atlanti légi közlekedésben a háború alatt.
Manapság az Egyesült Államok légierejének legészakibb bázisa található a szigeten, a korábban Thule, ma Pituffik néven ismert létesítmény az Északi-sarkkörtől majd ezer kilométerre északra található, Grönland északnyugati részén. Elhelyezkedése létfontosságú a rakétavédelem és a világűr megfigyelése szempontjából, emellett a bázis ad otthont a 12. űrfigyelő századnak, amely korszerűsített korai előrejelző radarrendszereket üzemeltet, valamint a 23. űrműveleti század 1. részlegének, amely a műholdas műveleteket támogatja.
Márpedig, mint arra Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa is felhívta a figyelmet a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában, az űrverseny jelentősége várhatóan növekszik a következő évtizedekben.
Ugyan Grönlandon találhatók ásványkincsek, a kitermelés azonban akkora pénzügyi ráfordítást igényel, amely miatt nem igazán éri meg oda telepíteni a szükséges kitermelési technológiát. Arról nem is szólva, hogy a körülmények annyira zordak, hogy aligha lenne könnyű olyan szakembereket találni, akik vállalják a megpróbáltatásokat.
Grönland 1979-ig Dánia gyarmata volt, ekkor kapott autonómiát, majd egy 2009-es népszavazás után csaknem teljes körű önkormányzatiságot. A kül- és a biztonságpolitika az, amellyel kapcsolatban továbbra is a dán kormány jogosult dönteni.
A sziget megvásárlásának ötlete már többször felvetődött az Egyesült Államok részéről. Harry Truman elnök a második világháború után százmillió dolláros vételárral tett ajánlatot Dániának, azonban a kormány ezt nem fogadta el. Donald Trump már az első elnöki ciklusában is felvetette Grönland megvásárlásának ötletét, azonban a dán kabinet ekkor is ellenállt, és Mette Frederiksen jelenlegi miniszterelnök is megismételte, hogy nem eladó a sziget.
A grönlandi kormány a függetlenedés érdekében igyekszik minden szálat megmozgatni, azonban úgy tűnik, a lakosságnak (vagy legalábbis egy részének) nem lenne ellenére az Egyesült Államokhoz való csatlakozás.
Trump Grönlandon kívül két további területtel kapcsolatban is tett sokatmondó kijelentéseket. Justin Trudeau leköszönő kanadai miniszterelnököt decemberi floridai megbeszélésükkor azzal sokkolta, hogy ha Kanadának nem tetszik az általa kivetni tervezett vám, akkor legyen az Egyesült Államok ötvenegyedik tagállama. Január első napjaiban két olyan térképet is közzétett közösségi oldalán, amelyek Kanadát az Egyesült Államok részeként ábrázolják.
Emellett arról is beszélt, hogy ideje lenne visszavenni az amerikaiak által épített Panama-csatornát, amelyet a néhány napja elhunyt Jimmy Carter adott át a közép-amerikai országnak.
Borítókép:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.