A háborús prémium már ott is megjelent, ahol a Közel-Kelet nem jelentős termelő – az energiaválság után jöhet az élelmiszerválság, de Magyarország lépett
Szemben a kőolajjal, földgázzal, műtrágyával vagy épp alumíniummal, a Közel-Kelet nem jelentős szereplő a gabonatermelésben, ám a háborús prémium mégis megjelent a legfontosabb termények árában, így emelkedik a búza, a kukorica vagy épp a szója ára is.
A gabonapiacon is nőnek az árak, drágul a búza, a szójából üzemanyag lesz
Ezt részben magyarázhatják a műtrágyaellátással kapcsolatos félelmek, amik a vetéshez közeledve alaposan megnehezíthetik a gazdák dolgát, miközben a dízelárak szintén megdobják a termelési költségeket. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, az Egyesült Államok nyugati részén rendkívüli hőség várható a következő napokban, ami tovább növelheti az aszály kockázatát egy olyan térségben, ahol az alacsony téli hóborítás miatt már amúgy is magas volt – írja a Weather West. Tekintve, hogy a térségben jelentős mennyiségű gabonát termelnek, a kedvezőtlen időjárás felfelé hajtja az árakat.
Az Agweb összefoglalója szerint sokan vásárolnak infláció elleni védekezésként is gabonát vagy ahhoz kötött határidős kontraktusokat, ráadásul a szója és szójaolaj árát azok a pletykák is hajtják, hogy az amerikai üzemanyagpiacon magas lehet a megújuló alapanyagok felhasználásának követelménye, így
jelentős mennyiségű biodízel készülhet.
A szója piacát az amerikai–kínai megállapodás esélye is tüzeli.
A búza és a szója így idén már 17 százalékot drágult, egyelőre csak a kukorica ára nem lőtt ki a fontosabb gabonák közül, miután hiába készül óriási mennyiségű bioetanol a terményből, az amerikai silókban lévő óriási készletek gátat szabnak a drágulásnak.
Ezt lépte a kormány
Az ukrán olajblokád és a közel-keleti feszültségek együttesen brutális üzemanyagár-robbanást okoztak, Orbán Viktor pedig hétfőn délután ismertette, hogy a kormány védett árat vezet be a benzinkutakon a magyar autósok számára. A miniszterelnök a rendkívüli kormányülés után élőben jelentkezett be a Facebook-oldalán, ahol bejelentette: az elszabaduló üzemanyagárak megfékezésére hétfő éjféltől „védett árat” vezetnek be minden magyar család és vállalkozás számára.
Az állami tartalékkészleteket felszabadítják, hogy biztosítsák az üzemanyagárak stabilitását. Ennek következtében
- a benzin ára 595 forint,
- míg a gázolaj ára 615 forint lesz.
A védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmi engedéllyel rendelkező gépjárművekre vonatkozik – hasonlóan a benzinárstophoz –, a magánszemélyek mellett pedig ezt kiterjesztik a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
Ráadásul – mint Nagy Márton miniszter bejelentette – a mezőgazdasági termelők és fuvarozók a telephelyen is hozzájuthatnak a védett árú üzemanyagokhoz.
Nagy Márton szerint a rendszer lényege, hogy a mezőgazdasági és fuvarozói vállalkozások számára a kedvezményes árú üzemanyag ne csak a töltőállomásokon legyen elérhető, hanem közvetlen kiszállítással is. A döntés azokra a szereplőkre vonatkozik, amelyek működéséhez jelentős mennyiségű gázolaj szükséges, és amelyek eddig jellemzően nagy tételben vásároltak üzemanyagot.
A tárcavezető szerint ezzel az intézkedéssel csökkenthető az érintett ágazatok költségterhe, miközben stabilabbá válhat az ellátás is.
Nagy Márton egy friss európai összehasonlítást is közzétett az üzemanyagárakról, amely szerint a magyar védett árak mellett a hazai tankolás jóval olcsóbb, mint számos nyugat-európai országban. A kormány álláspontja szerint az intézkedéseknek köszönhetően a magyar autósok és vállalkozások elkerülték, hogy
a gázolaj ára akár az 1000 forint per liter közeli szintre emelkedjen.
A kabinet azzal indokolja a beavatkozást, hogy az energiapiaci feszültségek és a nemzetközi olajárak emelkedése Európa-szerte komoly drágulást okozott, ezért szükség volt olyan lépésekre, amelyek mérséklik a magyar gazdaságot és a háztartásokat érő hatásokat.
Aggódtak a piaci szereplők
A kormány üzemanyagpiaci beavatkozása a vártnál szélesebb gazdasági hatással járhat. Az intézkedés ugyanis nemcsak a lakosságot védi, hanem a vállalkozások számára is rögzíti az üzemanyag árát, ami közvetlenül befolyásolja a szállítási és logisztikai költségeket – ezek pedig az élelmiszerárak egyik legfontosabb meghatározó tényezői.
Az intézkedés azonban nemcsak a magánszemélyeket érinti, hanem a mezőgazdasági szereplőket, a fuvarozókat és a vállalkozásokat is.
Ez a kör kulcsfontosságú a gazdaság működésében. A mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-feldolgozás és a kiskereskedelmi ellátási lánc jelentős része közvetlenül függ az üzemanyagköltségektől: ha a gázolaj ára gyorsan emelkedik, az rövid időn belül megjelenik az élelmiszerárakban is.
Éppen ezért a mostani döntés az infláció egyik legfontosabb hajtóelemét fékezheti meg.
Iparági források már korábban is jelezték a Világgazdaságnak, hogy a kiskereskedelmi szektorban az elmúlt napokban komoly aggodalmat keltett az olajpiaci helyzet. A globális energiaellátási feszültségek miatt ugyanis jelentős üzemanyag-drágulásra számítottak, ami a szállítási költségeken keresztül könnyen újabb áremelési hullámot indíthatott volna el az élelmiszerpiacon.
A most bejelentett intézkedéssel azonban ez a forgatókönyv nagy eséllyel elkerülhető. A stabil üzemanyagárak ugyanis kiszámítható költségszintet biztosítanak a logisztikai láncban, a beszállítástól kezdve a boltok polcaira kerülő termékekig.
