Instabil az unió és a Mercosur egyezsége
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTörténelmi jelentőségűnek tekinthető, hogy húsz évig elhúzódó egyeztetések után a múlt hét végén politikai megállapodás született az Európai Unió és a Mercosur-országok között egy szabadkereskedelmi szerződésről, ám még évekbe telhet, mire ez érvénybe is lép. A még finomításra szoruló, sokak által kritizált tervezetet ugyanis jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek (EP), az uniós tagállami kormányoknak és a Mercosur-országoknak: Brazíliának, Argentínának, Uruguaynak és Paraguaynak.
Az EU számára az egyezmény elfogadása azzal az előnnyel járna, hogy az érintett dél-amerikai országok visszavonnák az unióból importált autókra kivetett 35 százalékos vámot, s a vegyi anyagokra sem vetnének ki 18 százalékos tarifát. A Mercosur-országokba exportáló EU-s vállalatok összességében a vámterhek 91 százalékának felszámolásával kalkulálhatnának. Az Európai Unió az eddigi legjövedelmezőbb üzletét kötheti a Mercosur-egyezséggel, mintegy 4 milliárd
eurót spórolhat meg éves szinten a vámok eltörlésével.
A Mercosur-országok is az uniós vámok 93 százalékának eltörlését ünnepelhetik, ráadásul a fennmaradó 7 százalék esetében is „kedvezőbb körülményeket” ígértek nekik. Szakértők szerint a dél-amerikai blokk számára a szerződéstervezet legnagyobb pozitívuma, hogy mezőgazdasági javaik előtt jobban megnyílik az uniós piac. „Brazília a narancslére, az instant kávéra és a gyümölcsökre kivetett vámterhek megszűnésére számíthat, ami jelentős előnnyel járhat a mezőgazdasági szektornak” – idézi a Sao Pauló-i befektetésekkel foglalkozó vállalat, a Spinelli közgazdászát, André Perfeitót a Financial Times.
Jair Bolsonaro brazil elnök kijelentette, hogy jelen állás szerint az országa lehet az első, amely jóváhagyja az egyezményt, és politikai elemzők is úgy gondolják, hogy a kormánya könnyen elfogadtathatja a parlamenttel a szerződést. Bizonyos formában mégis Bolsonaro okozhat fennakadásokat a jóváhagyási folyamatban. Egyes környezetvédelmi szervezetek és európai zöldpártok ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy az EU egy olyan elnökkel köthet egyezséget, aki bányászati és fakitermelési célokra szeretné megnyitni a Föld tüdejeként emlegetett amazonasi esőerdőket. Emmanuel Macron francia elnök korábban leszögezte: semmilyen megállapodást nem ír alá azzal a brazil elnökkel közösen, aki korábban a párizsi klímaegyezményből való kilépéssel kacérkodott. „Rovarirtó szerek elhagyását és kisebb szén-dioxid-kibocsátást várunk a vállalatainktól, aminek versenyképesség szempontjából ára van. Szóval nem mondhatjuk nekik egyik napról a másikra, hogy olyan országokból engedünk be termékeket, ahol nem tartják tiszteletben ezeket az elveket” – mondta a francia államfő. Miután azonban Bolsonaro – a többi ország vezetőihez hasonlóan – vállalta, hogy Brazília tartja magát a párizsi klímaegyezményhez, Macron már remek egyezségnek értékelte a szerződést.
A megállapodás ratifikálását a zöldek mellett az uniós agrárszektor sem támogatja, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az európai gazdákat túlságosan hátrányos helyzetbe hozná a piacnyitás az argentin marhahús és a brazil cukornád előtt. Phil Hogan uniós agrárbiztos elismerte, hogy nehézségekkel szembesülhetnek az európai termelők, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy új lehetőségeket is teremt számukra a megállapodás.
Mindezek mellett Argentínában sem vehető biztosra a szerződés jóváhagyása. Mauricio Macri államfő ugyan kiemelte, hogy az egyezség elősegítheti a gazdasági növekedés felpörgetését és kikövezheti az utat a piacbarát reformintézkedések előtt, ha azonban Macri pártja nem nyeri meg az októberi parlamenti választást, az ellenzék könnyen kihátrálhat a megállapodásból.
