BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

Erősödik a „barnamezős gondolkodás”

Európában tizenhétszer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint amilyen ütemben újratermelődnek. Ez a tény is amellett szól, hogy ne a zöldmezős beruházásokat preferáljuk, hanem az úgynevezett barnamezős, vagyis az elhagyott, esetleg szennyezett iparterületeket vonjunk be a fejlesztésekbe – jelentette ki Bulla Miklós, az Országos Környezetvédelmi Tanács főtitkára a Kármentesítés és barnamezős beruházások című nemzetközi konferencia megnyitóján.

Ezeknek a területeknek a kármentesítése 1990-ben kezdődött, első körben a volt szovjet laktanyák megtisztításának céljával. A program indulásakor is újabb területeket tártak fel, és akkori árakon 4 ezer milliárd forintra becsülték a rehabilitáció költségeit, miközben a költségvetésbe évente egymilliárd forintot terveztek be erre a célra – emlékeztetett, hozzátéve, hogy az idő múlásával ezek a költségek exponenciálisan emelkednek.

Most uniós és nemzeti programok is támogatják a kármentesítést, de fontos lenne, hogy erre a célra ne más fejlesztések, hanem a környezeti felelősségvállalás terhére találjanak forrásokat.

Szintén a termőföld-csökkenéssel érzékeltette a barnamezős területek újrahasznosításának fontosságát László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, az 1990 és 2003 közötti időszakban a Balaton területének duplájával lett kisebb az mezőgazdasági termelésben használt földterület nagysága, az elmúlt három évben pedig már 250 ezer hektár termőföld tűnt el, ami pedig több mint a Balaton területének négyszerese.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Magyarországon stratégiai kérdés a vízkészletek és a termőföld védelme – jelentette ki. Ennek érdekében mintegy 600 területen hajtottak végre kármentesítést.

Ezekre 2010 és 2017 között 111 milliárd forintot költött a nemzeti büdzsé, a 2007-ben kezdődött európai uniós költségvetési ciklusban pedig 40 milliárd, míg a jelenleg is tartó 2014-2020-as támogatási időszakban 26 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

A helyettes államtitkár szerint a kármentesítésnél problémát jelent, hogy a területek jelentős része nem állami tulajdon.

Pozitívnak nevezte, hogy egyre erősebb a „barnamezős gondolkodás”, az államtitkárság az ere vonatkozó stratégia kialakításán dolgozik. Példaként említette, hogy a stratégia gyakorlatba ültetése eredményeként elképzelhető, hogy a jövőben óriásberuházást tervező nagy cégek, például autógyárak nem zöldmezős beruházásként építhetnék fel üzemeiket.

A Budapest 2030 hosszútávú városfejlesztés koncepcióban hangsúlyos szerep jutott a barnamezős területek fejlesztésének – mondta előadásában Garay Márton, a Főpolgármesteri Hivatal városépítési csoportvezetője. Felmérték az érintett területeket, és egy kereshető kataszterbe rendezték azokat, például a megközelíthetőséget, vagy a környezeti adottságokat is jelölve. Közel 3500 telek tartozik a barnamezős kategóriába, amelyek összterülete 2945 hektár.

Budapesti sajátosság, hogy például a foghíjtelkeket is ide sorolják, függetlenül attól, ahogy azok szennyezettek-e, illetve van-e ipari múltjuk.

Az adatbázist folyamatosan frissítik, ha hasznosították, beépítették a területet, kikerülnek onnan, de bővül is a lista. Ezek eredőjeként az elmúlt három évben 377 hektárral csökkent a barnamezős területek nagysága.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek