BUX 51,244.13
+0.67%
BUMIX 4,292.75
-0.52%
CETOP20 2,297.16
0.00%
OTP 17,600
+1.27%
KPACK 11,000
-6.78%
0.00%
-3.27%
-0.26%
-0.83%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
+1.11%
+0.48%
0.00%
0.00%
-1.95%
0.00%
0.00%
+0.65%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,412
+0.08%
+1.72%
ALTEO 1,715
0.00%
0.00%
+1.66%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
-0.54%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.33%
-0.23%
-0.77%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.80%
NUTEX 16.08
+0.12%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

Tovább drágulhatnak a szén-dioxid-kvóták

Tovább csökkenhet a kínálat az uniós szén-dioxid piacon, erősítve a kvótaár növekedési tendenciáját, és fokozva ezzel az érintett cégek pénzügyi kitettségét a Deloitte szerint.

A tanácsadó cég szerdai elemzése alapján tavaly csökkent ugyan a kvótakereskedelmre kötelezett magyar cégek szén-dioxid-kibocsátása, ám a kvótaárak olyan mértékben nőttek, hogy a vállalatok költségei jelentősen emelkedtek.

Magyarországon a 176 kvótakereskedelemre kötelezett vállalkozás körében 2018-ban megszakadt az utóbbi évek kibocsátás-növekedési trendje: a 2017-ben mért 22,6 millió tonnás CO2 kibocsátás tavaly 22,3 millió tonnára csökkent.

Ennek megfelelően mérséklődött a kvótavásárlási igény, 13,6 millió tonnáról 13,2 millió tonnára, ám míg 2017-ben a szén-dioxid-kvóta ára átlagosan 5,84 euró volt, addig 2018-ban már 16,03 euró.

A közlemény idézi Lukács Ákost, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának vezetőjét, aki elmondta: „a számok alapján egyértelmű, hogy egy átlagos hazai érintett vállalkozás pénzügyi kitettsége csaknem a háromszorosára nőtt 2017-hez képest a 2018. év végére. A teljes szabályozott iparágban pedig közel 80 millió euróról 212 millió euróra nőtt az összgazdasági költsége az emisszió-kereskedelmi megfelelésnek”. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen által meghirdetett program az emisszió-kereskedelmi rendszer további szigorítását vetíti elő, ami fokozni fogja ezen pénzügyi kockázatokat a jövőben.

Fotó: AFP

Az Európai Unióban a térítésmentesen kiosztható emisszió-kereskedelmi egységek kiosztását az Európai Bizottság határozza meg mind a 12 000 emisszió-kereskedelemre kötelezett létesítményre egyénileg. Bár már javarészt ismertek a IV. kereskedési időszak kiosztási szabályai, bizonyos tényezőkről még tárgyalások folynak. Ezek közül a két legfontosabb a referenciaértékek éves csökkenési mértéke, illetve, hogy szükséges lesz-e alkalmazni az ágazatközi korrekciós tényezőt, ami a fűnyíró elv mentén egységesen csökkentheti a kötelezetteknek terítésmentesen kiosztható kvóták mennyiségét.

Mindez azt jelenti, hogy a kínálat az Európai Uniós szén-dioxid piacon tovább csökkenhet, erősítve a kvótaár növekedési tendenciáját és tovább fokozva ezzel a cégek pénzügyi kitettségét – áll az elemzésben.

A Deloitte szerint az érintett vállalkozások számára elkerülhetetlen a működési hatékonyság növelése, az egyes iparágaknak megfelelő megújulók bevezetése, az energiahatékonyság fokozása és adott esetben az új gyártási-termelési technológia bevezetése. Ennek komoly költsége van, de a források különböző európai uniós támogatási rendszereken keresztül, vagy például az EIB Innovációs Alapja révén – részben – előteremthetőek – ismerteti a cég közleménye.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

A 2005-ben létrehozott rendszerben az érintett erőművekre és gyárakra meghatároznak egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért „cserébe” szennyezhetik a levegőt.

A kvótákért aukciók keretében fizetniük kell (egy CO2-egység egy tonna szén-dioxid kibocsátását engedélyezi), a fel nem használt kvótát a vállalatok eladhatják. Bizonyos körben ingyenes kvótákat is kiosztanak.

Kapcsolódó cikkek