Tavaly nyáron súlyos hőhullám söpört végig Dél-Európa egyes részein, több tucat ember halálát okozva a Földközi-tenger térségében, és amely a szicíliai Szirakuzában a valaha mért legmagasabb, 48 Celsius fokos hőmérsékletet hozta Európában. A hőhullámot heves intenzitása miatt "Lucifernek" nevezték el. Ez azonban csak egy egyszeri névadás volt, nem pedig egy strukturált elnevezési rendszer része, amelyet a tudósok olyan természeti katasztrófák esetében alkalmaznak, mint például a hurrikánok. Mivel azonban idén nyáron is számolni lehet a szélsőséges hőmérsékleti értékekkel, a világvárosok közül elsőként a spanyolországi Sevilla is úgy döntött, hogy nevet ad a várost sújtó hőhullámoknak – tudatta a Fast Company. 

A proMETEO kísérleti projekt keretében a hőhullámokat különböző kategóriákra osztják majd, mindezt a hurrikánokkal ellentétben azonban nem meteorológiai, hanem egészségügyi szempontok alapján teszik majd, így a lakosok tisztában lesznek azzal, hogy milyen intenzitású hőségre számíthatnak, és mit tehetnek az egészségük megőrzése érdekében. Larry Kalkstein bioklimatológus egy három kategóriából álló rendszert dolgozott ki, amely útmutatót adna a lakosságnak ahhoz, hogyan kell cselekedniük az egyes esetekben. Míg a hurrikánok kategóriái – pusztán meteorológiai szempontot figyelembe véve – a szélsebességen alapulnak, Kalkstein olyan módszert dolgozott ki, amely a kategóriákat inkább az egészségügyi következményekhez kötné. Ez azért fontos, mert 

ugyanaz a hőhullám különböző hatással lehet az emberek egészségére, attól függően, hogy az év mely időszakában következik be, vagy hogy egy adott területen pontosan hol következik be. 

Two women use fans to fight the scorching heat during a heatwave in Seville on June 13, 2022. - Spain was today already in the grips of a heatwave expected to reach "extreme" levels, and France is bracing for one, too, as meteorologists blame the unusually high seasonal temperatures on global warming. (Photo by CRISTINA QUICLER / AFP)
Fotó: CRISTINA QUICLER / AFP

Fontos, hogy a hőhullámra vonatkozó figyelmeztetések különböző válságkezelési reakciókat vonjanak maga után. A kontinentális Európa legmelegebb városában, Sevillában már most is rendelkeznek jól bevált hőségkezelési módszerekkel, de ezek az intézkedések mostantól kategóriánként változhatnak. Ez lehet a városi uszodák, vízi parkok és hűtőállomások megnyitása;  valamint kategóriától függően konkrét javaslatok tétele, például az ajánlott napi folyadékbevitel előirányozása, valamint annak a kérdése is, hogy szükséges-e az egészségügyi dolgozók mozgósítása többek között idősek felügyeletére, akik közül a rendkívüli hőség miatt 2018-ban 104 ezren vesztették életüket az unióban.

Sevilla esetében csak a legszélsőségesebb hőhullámokat fogják elnevezni. A hurrikánok rendszerével ellentétben a hőhullámokat a Z betűtől kezdve nevezik el, és ábécésorrendben, női és férfi neveket váltogatva, Zoe, Yago, Xenia, Wenceslao és Vega nevekkel kezdik a sort. A csapat egy viselkedéstudományi cég segítségét kérte, hogy spanyol, de viszonylag ritka neveket válasszanak.

Kalkstein csapata ősszel kiértékelni fogja a kísérleti projektet, biztosítva, hogy a hőségriasztásokat olyan időpontokban nevezzék el, amikor tényleges negatív egészségügyi következményekkel járnak. Más városok is dolgoznak a saját rendszereik kialakításán, többek között Melbourne, Miami és Los Angeles is.

Baughman McLeod, az Arsht-Rockefeller Alapítvány elnöke minden nyáron grafikonokat tesz majd közzé a hőhullámokról a lakosság informálása érdekében, és reményei szerint az erőfeszítéseiknek köszönhetően nagyobb eséllyel elkerülhető lesz, hogy az emberek a hőség miatt haljanak meg.