A dekarbonizáció a G20-országok egyikében sem zajlik a biztonságos éghajlat fenntartásához szükséges ütemben. Éves szinten már 15,2 százalékos dekarbonizációra lenne szükség, ami 11-szer gyorsabb ütemet diktál, mint a kétezer óta elért globális átlag – világított rá a szomorú tényre a PwC friss elemzése.

Businessman and girl pushing burning globe, globális felmelegedés, üvegházhatás, üvegház,
Fotó: Malte Mueller / Getty Images

A 2022-es Net Zero Economy Index alapján a dekarbonizáció terén eddig elért előrelépés aggasztó mértékben elmarad attól, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti időszakra jellemző szinthez minél közelebb, de maximum 1,5 Celsius-fokkal afölött lehessen tartani.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy

tavaly a húsz legnagyobb gazdaságból kilencben nőtt a szén-dioxid-intenzitás, ami tovább növeli az üvegházhatást,

ezzel még inkább hozzájárulva a felmelegedéshez, annak visszafogása helyett.

A legnagyobb szennyezők nem éppen példamutatók

A múlt évre vonatkozó index azt állapította meg, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való maximalizálásához éves szinten 12,9 százalékos globális dekarbonizáció lett volna szükséges. A realizált mérték 2021-ben azonban csupán 0,5 százalék, a G20-országokban pedig – amelyek az energiatermeléssel összefüggő globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 80 százalékáért felelősek – mindössze 0,2 százalék volt, ami az elmúlt 20 év legalacsonyabb értéke.

A tavalyi tragikus adatok miatt jelenleg már évente 15,2 százalékos szén-dioxid-mentesítésre lenne szükség

a párizsi egyezményben elfogadott és a tavalyi glasgowi COP26 találkozón megerősített éghajlati célok eléréséhez.

Ezt az ambiciózus ütemet, amely az elmúlt két évtizedben elért globális átlagtól 11-szer gyorsabb előrelépést követel, tovább nehezíti a jelenlegi geopolitikai és gazdasági helyzet, ami valós veszélyt jelent a kibocsátás csökkentése irányába történő jövőbeli elmozdulásra nézve.

A PwC Net Zero Economy Indexe a G20-országokban az energiatermeléssel összefüggő szén-dioxid-kibocsátások és a gazdaság szén-dioxid-mentesítése terén elért fejlődést követi nyomon az energiafelhasználás GDP-hez viszonyított szintjeinek, valamint a felhasznált energia szén-dioxid tartalmának mérésével.

A pandémiát követő helyreállás nem segítette a törekvéseket

A világ vezető gazdaságait közelebbről szemlélve azt látjuk, hogy Kína 2,8 százalékkal csökkentette szén-dioxid intenzitását, viszont nőtt a szén-dioxid-intenzitás az Egyesült Államokban (0,1 százalék), Indiában (2,9 százalék), Japánban (0,6 százalék), Németországban (1,7 százalék) és Franciaországban (1,4 százalék) is, részben a koronavírus-járványt követő helyreállás miatt.

A legjobb teljesítményt Dél-Afrika tudja felmutatni ( mínusz 4,6 százalék), lekörözve Ausztráliát (mínusz  3,3 százalék), Kínát (mínusz 2,8 százalék), Törökországot (mínusz 2,7 százalék), Kanadát (mínusz 2,2 százalék), Szaúd-Arábiát (mínusz 1,8 százalék), Dél-Koreát (mínusz 1,6 százalék), valamint az Egyesült Királyságot (mínusz 1,5 százalék).

Egyértelmű a cselekvési kényszer, ha nem akarunk katasztrófát

Az elemzés rámutat arra, hogy a Net Zero célkitűzés eléréséhez nem csak egy út vezet, és minden ország eltérő ütemben, más-más módon halad. Végső soron azonban minden országnak magasabb sebességre kell kapcsolnia, mert a globális szén-dioxid-intenzitás 2030-ig 77 százalékkal történő csökkentése égető szükséglet.

Biztató jel, hogy globálisan egyre erősebb a konszenzus a kormányzatok, befektetők, és vállalatok között azon a téren, hogy nagymértékű dekarbonizációra és a megújuló energiaforrásokra történő gyorsabb átállásra lenne szükség.

A jelenlegi energiaválság idején az árak drasztikus emelkedése és az ellátást fenyegető veszélyek rövid távon a fosszilis energiahordozók gyors beszerzését eredményezték, azonban hosszú távon továbbra is a megújulóenergia-kapacitások kihasználásába történő beruház lenne indokolt.

A jelenlegi helyzet ugyanakkor előtérbe helyezte az energiahatékonyság pénzügyi előnyeit is, különösképpen a nagy energiaigényű és nehezen visszafogható ágazatokban. A vállalatok többsége előbb-utóbb kénytelen lesz megvizsgálni az alacsonyabb energiafelhasználás lehetőségeit és hatékonyabb energiafelhasználással fognak működni, ami fordulatot jelezhet az energiaszemléletben.

A Net Zero Economy Index üzenete egyértelmű: jelentősen fokoznunk kell a dekarbonizáció mértékét és bővítenünk kell annak körét, ha bármilyen esélyt szeretnénk arra adni, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5 fokot

– emelte ki Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG üzleti szolgáltatások vezetője.

Azt látjuk, hogy nagy a hajlandóság a változásra, de mindennek a bizonytalan geopolitikai és gazdasági háttér határokat szab. Az utóbbi időszakban a magasra szökő energiaárak és a gazdasági növekedés pandémiát követő serkentésének szüksége gátolta az előrelépést

– zárta gondolatait a szakértő.

Kék ammónia: rögös, de járható út, vagy zsákutca az energiaellátásban?

Újabb esélyt jelenthet a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásában a „majdnem zöld” melléktermék, de a VG-nek nyilatkozó szakértő szkeptikus. Inkább veszélyeket és problémákat lát, mintsem a felcsillanó fényt az alagút végén.