Az eljöttével megindult a vadászat minden olyan energiahordozó iránt, amivel esetlegesen kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat az A kék ammóniát, ugyan a jövő klímabarát üzemanyagaként tartják számon, de a két, e mérgező folyadékban is gazdag ország, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyelőre a saját kőolajtermelése megkönnyítésére használja fel a vegyületet.
Ugyan szeptemberben már befutott egy kék ammóniát szállító hajó a hamburgi kikötőbe, a teherszállító a legnagyobb európai réztermelőnek, az Aurubisnak hozott teszt mennyiséget az Emirátusokból. A második szállítmány heteken belül indul – közölte Mariam Almheiri, az Egyesült Arab Emírségek éghajlatváltozási és környezetvédelmi minisztere a múlt héten. A Bloomberg szerint a kék ammónia elősegítheti az európai gazdaságok orosz gáztól való függetlenedését, és még a klímaváltozás elleni küzdelmet is előremozdíthatja, ugyanis égetése során nem keletkezik szén-dioxid.
A hírügynökség optimista: egy új korszakot vizionál, amiben az arab országok versenyt futnak „a jövő tüzelőanyagának fő szállítója” képzeletbeli címért.
A kék ammóniát eddig csak kis mennyiségben szállították Németországba, Dél-Koreába és Japánba, szinte mindegyiket az olajban és gázban gazdag Közel-Keletről. Ebben azonban a napokban fordulat jöhetett. Olaf Scholz német kancellár ugyanis ellátogatott a Közel-Keletre, és nemcsak a gázellátásról, hanem a hidrogén-, és ammóniaellátás felpörgetéséről is tárgyalt.
Zöld vagy nem is annyira zöld, esetleg kék?
Bennfentesek szerint azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. A Bloombergnek nyilatkozó, az ügyet ismerő források azt mondták, hogy
az eddig Európába szállított kék ammónia közel sem olyan tiszta, mint amilyennek látszik.
Ugyanis, – habár elméletben mind a hidrogén, mind pedig az ammónia tiszta tüzelőanyagnak tekinthető –, sok múlik az anyagok előállításának körülményein. Ha ezeket elektrolízissel vízből nyerik és a folyamathoz szükséges áramot megújuló energiaforrásokkal állítják elő, akkor a kapott termék valóban megkaphatja a zöld jelzőt. Ugyanakkor eddig döntően földgáz segítségével állították elő az ammóniát, ami energiaigényes és szén-dioxid is felszabadul az eljárás során. Amikor ezeket a melléktermékeket megkötik, akkor jön létre a „kék” ammónia, ami ugyan nem a legtisztább tüzelőanyag, de kevésbé káros, mint a fosszilis energiahordozók.
Arab virtus
Csak első hallásra tűnhet kedvezőnek, hogy Abu Dhabi nemzeti olajvállalata szén-dioxid-kibocsátásának csaknem háromnegyedét megköti. Ugyanis ha jobban megnézzük, a felfogott üvegházhatású gázt teherautókkal nagyjából 200 kilométerre szállítják, útközben fosszilis tüzelőanyagokat égetve, majd egy létesítményben további olajat nyernek ki belőle – amihez szintén kell energia, és további gázok felszabadításával jár. A folyamat tehát nem szokatlan az olajiparban, de nem tekinthető klímabarátnak. Ezt követően pedig, többségében hajókon Európába szállítják a folyékony vegyületeket, hogy az öreg kontinensen „zöld” energiahordozóként felhasználják az arab kék ammóniát.
A folyamatot végignézve könnyen be lehet látni, hogy azért nem a legzöldebb megoldásról van szó. Ugyanakkor valóban hozzásegítheti a gazdaságokat, hogy csökkentsék gázfüggőségüket.
Egyértelmű térnyerés
A tiszta hidrogén globális értékesítése 2050-re akár évi 700 milliárd dollárt is kitehet
– vélik a Bloomberg elemzői. A folyamat már elkezdődött a rakományok Németországba érkezésével, jelen pillanatban Európa mindenképpen függetlenedni akar az orosz gáztól, ezt viszont teljesen zöld megoldásokkal nem tudja elérni. Az igényt jól mutatja Robert Habeck német alkancellár Abu Dhabiban tett látogatása is. Emellett Európa legnagyobb gazdaságában az úttörő szállítmányokat egy középtávú tranzitút alapjának tekintik, és
stratégiai céljuk, hogy 2030-ra a szállítások fedezzék Németország éves villamos energia fogyasztásának negyedét, 110 terawattórát.
Letörik az árakat
Eddig megfizethetetlenül drága volt a kék ammónia, és a hidrogén gyártása. A Bloomberg szerint most 2,82 dollárba kerülhet egy kilogramm hidrogén előállítása, ugyanakkor az elterjedéssel csökkenhet az ár, 2030-ra nagyjából egy dollárra. Japán viszont az első kék ammónia szállítmányért 60 centes kilónkénti árat fizetett. Tehát a technológia erőltetett zöldítése felnyomja az árakat is – állapítják meg a kutatók.
Sok a bizonytalanság, de a kék ammónia pótolhatja az országoknak szükséges gáz egy részét, érdemes tehát a kitermelő országoknak potenciálisan gondolkodni a melléktermék exportálásában
– mondta Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem kutatója.
Nehézkes felhasználás
A víz szétbontásával, elektrolízissel valóban létrejön hidrogén, illetve kémiai folyamatokkal metanol, és ammónia is keletkezik. Ezek nehezen tárolható, veszélyes anyagok – mondta a VG-nek az Erste gáz-, és olajipari elemzője. Valóban fel lehet használni a metanolt energiahordozóként, a Maersk rendelt is kettős meghajtású (gázolaj, illetve metanol) hajókat. Ugyanakkor
rendkívül veszélyes vegyületről van szó, ugyanis már kis mennyiségben is vakságot, illetve halált okoz.
Pletser Tamás szerint az ammóniának 20-25 százalékkal nagyobb az energiatartalma, de gőze erősen maró hatású, és gyorsan párolgó vegyület, aminek így a tárolása is nehézkes. Összességében tehát ezeket
a lakosság kezébe adni, a mostani technológiai felkészültséggel rendkívüli felelőtlenség lenne
– hangsúlyozta a szakértő.
Emellett az egyik fő probléma a folyamatok hatásfoka körül keresendő.
A vegyületek előállításakor sok az energiaveszteség, de a használatukkor sem hatékonyak.
A mostani gázárak időszakában persze könnyen megdőlhetnek ezek a tézisek, illetve technológiai fejlesztéssel, a méretgazdaságosság növelésével ezek az eredmények javíthatók – hangsúlyozta Pletser Tamás. Összevetésül: míg a lítium esetén a belefektetett energia nagyjából 90 százaléka visszanyerhető, az említett vegyületeknél ez az arány 50 százalék körüli – sorolja a nehézségeket a szakértő.
A föld dekarbonizációjához azonban mindenképpen szükségesek ezek az energiaforrások, de a fejlesztések jelen szakaszában ez még „játék a gondolatokkal.” Az új alapanyagok felhasználásához gyakorlatilag az egész energia-infrastruktúrát ki kell cserélni – tette hozzá. Azt, hogy a fejlesztési igény különböző, jól mutatja, hogy
a kék ammónia viszonylag könnyen felhasználható lenne a belsőégésű motorokban, de az eddigi gázerőművek nem tudnának áramot termelni a segítségével.
Zöldítés vs. energiabiztonság
Valós igény van a zöldítésre, de most az ellátásbiztonság kérdése került előtérbe. Mindkét célt Pletser szerint egyszerre képtelenség finanszírozni, ugyanis a
McKinsey becslése szerint a dekarbonizációs célok és az energiaellátás zökkenőmentes együttes biztosítására 275 ezermilliárd dollárt, azaz a Föld GDP-jének egytizedét kellene elkölteni 2050-ig.
A dekarbonizáció igen drága, és az alternatív energiaforrások mindegyike rosszabb hatásfokú, mint amit az emberiség az elmúlt időszakban a fosszilis energiaforrások használatával megszokott. Összességében, sok bizonytalanság mellett a nukleáris energia mostaninál hatékonyabb, szegmentáltabb használata lehet a hosszú távú megoldás – zárta gondolatait az Erste olaj-, és gázipari elemzője.
